Büszke közleményben tudatta a MÁV, hogy december 4-én befejeződött a miskolci vasúti fővonal felújítása, így Miskolc és Mezőkeresztes-Mezőnyárád között, 20 kilométeren szűnnek meg a sebességkorlátozások, és kiszámíthatóbbá válik a menetrend. Ez pedig azt jelenti, hogy akár 5 perccel is rövidülhet a menetidő.
Önmagában már arra a részletre is felkapja fejét az ember, hogy a 18 milliárd forintba kerülő beruházás mindösszesen 5 perccel csökkentheti a menetidőt. Mivel a közlemény feltételes módban és az „akár” szó segítségével fogalmaz, benne van a pakliban, hogy a menetidő-csökkenés ennél kevesebb is lehet.
A helyzet azonban még szürreálisabbá válik, ha abba is belegondol, hogy az érintett, 80-as számú vasútvonal felújítására mennyi pénzt költött a kormány az elmúlt években, és ezek a beruházások milyen hatással voltak a menetidőre.
A Magyar Közlekedési Klub összesítése alapján 2010 óta ugyanis felújították a pályát Mezőzombor és Sátoraljaújhely között, átépítették a vágányokat Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád között, teljesen felújították a Budapest és Hatvan közötti szakaszt, valamint harmadik vágányt építettek Kőbánya-felső és a Keleti pályaudvar között. A négy beruházásra több százmilliárd forintot költött a magyar kormány.
Azonban a menetidő nem csökkent, hanem nőtt a vasútvonalon. Sárospatak és Budapest között 2010-ben 3 óra 26 perc volt a menetidő, ma pedig 3 óra 34 perc, vagyis az utazás 8 perccel tovább tart. Ha a mostani, 5 perces menetidő-csökkenés meg is valósul, még mindig 3 perccel tovább tart majd az út, mint 2010-ben tartott.
A helyzetre a múlt heti kormányinfón rá is kérdeztünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan fordulhat elő, hogy több száz milliárd forint elköltése után nem csökken, hanem nő a menetidő.
Gulyás Gergely azt mondta, mivel nincsenek előtte a fejlesztések költségei, annak az okát sem tudja, miért lett hosszabb a menetidő. Elvben viszont egyetért vele, hogy felújítás után nem lassabbnak, hanem gyorsabbnak kellene lennie a közlekedésnek. (via MTI)