A Fidesz-KDNP elfogadta az alaptörvény 14. módosítását, és még több tucat másik törvényt is

parlament
december 17., 18:32

Az eredeti terv szerint december 2-án lezárták volna az őszi parlamenti ülésszakot, de annyi törvényjavaslat halmozódott fel, hogy erre a hétre rendkívüli ülésnapokat kellett összehívni. Most pedig összesen 27 javaslatról szavaztak az Országgyűlésben, mindegyikről a Fidesz-KDNP szájíze szerint.

Megvolt a 14. alaptörvény-módosítás, így legfőbb ügyész a jövőben bárkiből lehet, de bíró csak 35 éves kortól. Az alaptörvény – amit az elfogadásakor Orbán Viktor gránitszilárdságúnak nevezett – 2012. január 1-én lépett hatályba, azóta 13 év alatt 14-szer módosították.

Az országgyűlési választókerületek több mint harmadát, 39 körzetet módosítottak a választási törvényben. Tóka Gábor politológus szerint a Fidesz-KDNP ezzel bohócot csinált az egyéni választókerület fogalmából.

Felhatalmazást kapott a kormány, hogy dönthessen az országos törzshálózati vasúti pályák melletti állami ingatlanok nemzetgazdasági érdekből történő elidegenítéséről, vagy azokon földhasználati jog alapításáról, osztatlan közös tulajdon létrehozásáról. Orbán Viktor a szavazás előtti vitán azt mondta, a hatalmas méretű vasúti pályaudvarok felújítása „iszonyatos mennyiségű pénzt” venne igénybe, ami a szociális ágazattól kezdve mindenhonnan hiányozna. „Magyarországnak nem lesz arra pénze, hogy felújítsa a pályaudvarokat.” Támogatta, hogy adják oda azoknak, akiknek van pénze, és képesek működtetni is a pályaudvar épületeit. Mindenkivel egyesével kell tárgyalni, ha van jó ajánlat, ők hajtsák végre a beruházást, megfelelő garanciák mellett. „Számos nyugat-európai ország példája van előttünk, ha nekik sikerült, nekünk is fog” – mondta.

photo_camera Fotó: Németh Dániel/444

Január 1-től a minősített emberölés fiatalkorúak esetében sem évülhet el: az Országgyűlés ezt nulla ellenszavazattal, nulla tartózkodással szavazta meg. (Véleménycikkünk a témában itt olvasható.)

Megszavazták a kommentelés szigorítását is: aki nagy nyilvánosság előtt az interneten konkrét személy vagy személyek erőszakos halálát kívánja, ezzel kapcsolatos agresszív kifejezéseket használ, ábrázol, kép-és hangfelvételt tesz közzé, az januártól akár egy év börtönt is kaphat. Az online sajtótermékeknek a jövőben hatékonyabban kell szűrniük az agresszív kommenteket és kommentelőket. Novemberben arról írtunk, hogy a törvény mögött potenciális visszaélések és önkényes intézkedések sora állhat, és nincs az a hatóság sem, ami napi több 100 ezer kommentnek tudna hatékonyan nekimenni.

Arról is döntöttek, hogy a titkosszolgálatokat elhagyókat a kilépésük után 2 évig még kötelezhetik a hazugságvizsgálatra, illetve átalakítják a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot is, amihez az MTA ingatlanvagyona kerül.

Bevezetik a digitális bizonyítványt is: az érettségi bizonyítvány kivételével a következő tanévtől az első évfolyamtól indulva meg fog szűnni a hagyományos papíralapú bizonyítványosztás, de kifejezett kérésre papíralapú díszpéldányt is adnak.

Szigorítják a parlamentben tartott megemlékezéseket is: „minden esetben tervezett módon és méltó körülmények között” lehet csak megemlékezéseket tartani az Országgyűlésben, és azokról csak a Házbizottság dönthet. Megemlékezést is csak a házelnök, a Házbizottság tagjai és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke javasolhat. Ha a Házbizottságban nem tudnak egyhangúan dönteni, a házelnök dönt. (A momentumos Bedő Dávid szeptember végén arra kérte a képviselőket, felállva emlékezzenek meg az ALS-ben meghalt Karsai Dániel alkotmányjogászról, és miután mindenki felállt, Kövér László leszidta Bedőt az ízléstelen provokációért és a halál kultúrája melletti politikai propagandáért.)

Februártól nem lesz szükség fizikai formában a legfontosabb okmányokra, így a személyazonosító igazolványra, a vezetői engedélyre, a lakcímkártyára, a TAJ-kártyára és az adókártyára, ezeket váltja le a Digitális Állampolgár alkalmazás (de a törvény alapján az Ügyfélkapu+ hosszú távon megmarad).

A törvény szerint a kormány 30 éves korukig állami ösztöndíjjal támogatja a gyereket vállaló, házas egyetemi hallgatókat, és akik eddig önköltséges képzésre jártak, azokat átsorolják állami ösztöndíjas képzésre. A gyereket nevelő doktoranduszoknál meghosszabbítják a doktori értekezés leadási határidejét, a szülők jogosulttá válnak a gyerekek otthongondozási díjára is. Szigorítják a külföldi egyetemek magyarországi működésének feltételeit, hatályon kívül helyezve a CEU-ellenes törvénymódosítást.