Kedd délelőtt a parlament igazságügyi bizottságában a fővárosi és Pest megyei választókerületek Fidesz-KDNP-nek kedvező átrajzolása mellett napirendre vették az „internetes agresszió visszaszorításáról” szóló törvényjavaslatot is, aminek értelmében akár egy év börtönbüntetést kaphatna az, aki kommentben túl rosszat kíván másoknak. A kormánypárt kétharmados felhatalmazásával élve minden esély szerint még idén el is fogadhatja a kommenttörvényt és a választókerületeket átrajzoló módosításokat - már csak azért is, mert az uniós sztenderdek szerint a parlamenti választási szabályokat a választás előtti évben már nem lehet módosítani.

A Robert Fico szlovák miniszterelnök és Donald Trump frissen újraválasztott amerikai elnök elleni merényletek után többek közt a magyar kormány is azt a tanulságot szűrte le, hogy azok a sajtó és a közösségi média gyűlöletkeltésének és uszításának eredményei voltak. Gulyás Gergely kormányszóvivő Fico kapcsán azt fejtegette, hogy „a kommentvilágban általánossá vált a gyűlöletre uszítás”, és közös felelősségünk fellépni ez ellen.

Helyes, gondolhatja az átlagos felhasználó, végre a Fidesz is tesz valamit az online bullying ellen - csakhogy az ártalmatlannak tűnő törvény mögött valójában potenciális visszaélések és önkényes intézkedések sora húzódhat. A javaslatot Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Programjának szakértője segít értelmezni.

Nem kéne annyit ugrálni

A mocskolódó kommentelés alapvető jogi problémája, hogy két alkotmányos jog ütközik benne: a véleménynyilvánítás szabadsága az emberi méltóság védelméhez való alapjoggal. Mivel mindkét jog egyszerre nem tud érvényesülni, a kérdés az, hogy kinek az alapjoga élvezzen elsőbbséget, a kommentelő véleménye vagy a sértett emberi méltósága. Az Alaptörvény szerint ilyen esetben helye van az alapjog korlátozásnak, tehát a véleménynyilvánítás szabadsága is korlátozható - épp a másik személy emberi méltóságának védelmében.

Az életellenes gyűlölködés természetesen már nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába. A kérdés csak az, hogy az ezt garantáló törvényt tényleg súlyos problémákra alkotják-e meg - például nők (szexuális) bántalmazásával kapcsolatos megjegyzésekre -, vagy azért, hogy megvédjék a politikusok lelkivilágát.

A most benyújtott törvényjavaslat az egyes bűncselekményeket és az értük kiszabható büntetéseket meghatározó büntető törvénykönyv, valamint a sajtó- és médiatörvények módosítását is tartalmazza. Míg az utóbbi nyilván a sajtótermékekre vonatkozik majd, az előbbi gyakorlatilag mindenkit érinthet, aki internetet használ.

A javaslat szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki „nagy nyilvánosság előtt”, kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt oszt meg, ami erőszakos vagy halált okozó cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki beazonosítható személlyel vagy személyekkel szemben. Rágalmazni, fenyegetni, uszítani, erőszakos magatartásra felbujtani, rémhíreket terjeszteni vagy éppen a holokausztot tagadni, önkényuralmi jelképeket használni az interneten innen és túl eddig is büntetendő volt a hazai jogszabályok szerint, de a hatályos törvények általánosan minden ilyen jellegű megnyilvánulásra vonatkoznak, nem a kommentelésre fókuszálnak.

Ez most változhat.