„Együttérzéssel gondolunk azokra, akik egyházi személyektől vagy egyházi intézményekben dolgozóktól szenvedtek el életre szóló lelki és testi bántalmazást. Imádkozunk értük rendszeresen, valamint igény esetén segítséget is igyekszünk biztosítani számukra, hogy sikerüljön feldolgozniuk ezt a lelki traumát” - írta újévi köszöntőjében Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

A Magyar Kurírban megjelent szöveg nem ezzel kezdődött, előtte hosszan írt arról, hogy békére van szükség, illetve, hogy milyen felemelő érzés volt, mikor a pápa személyes kihallgatáson fogadta a csaknem 3 ezer magyar zarándokot. A megerősítő élményekre szükség is van, mert az elmúlt év „sok szomorúságot és csalódottságot is adott egyházi életünkben”.

Azzal folytatta, az egyházat „számtalan jogos, ugyanakkor számtalan alaptalan támadás” is érte, majd leírta a cikk elején idézett mondatokat.

Veres András arról is írt, minden bántalmazás elfogadhatatlan, „történjen az bárhol”, és hogy Ferenc pápa útmutatása után évek óta igyekeznek „határozott lépéseket tenni” a felderítés és megelőzés érdekében.

Kifogásolta, hogy az a látszat, mintha az ilyen ügyek döntő részben egyházi személyekhez kapcsolódnának, holott pont fordított a helyzet. Azt azért egyértelművé tette, hogy az ügy súlyosságát nem akarja relativizáni, és a katolikus egyház illetve a püspöki konferencia is az áldozatok és az érintett plébániai közösségek mellett áll.

Szerinte fontos tudatosítani, hogy a papság és az egyházi személyek döntő többsége példás módon látja el szolgálatát.

Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt évben a már említett bűnök, de „egyfajta újraéledő egyházellenesség miatt is” számtalan támadás érte az egyházat. „Azt tényszerűen meg lehet állapítani, hogy egy tudatos és szervezett támadássorozatról van szó” – írta Veres András, aki szerint ennek egyhamar nem is lesz vége.

„Azok az erők, amelyek e szálakat mozgatják, a papok bűneit csak ürügyként használják tevékenységükhöz. A támadásuk oka abban keresendő, hogy a katolikus értékrend zavarja a saját ideológiájuk terjesztését, ezért okot keresnek az Egyház hitelének és hitelességének csorbítására.”

Veres úgy fogalmazott, az egyház „elutasítja korunk bűneit” akkor is, ha a saját tagjai követik el, és akkor is, ha társadalmilag széles körben követik el azokat.

„Korunk természetellenes ideológiája, életellenessége a hívő ember részéről mindenképpen elutasítást nyer, akkor is, ha erőszakkal, ha megalázással akarják annak elfogadására kényszeríteni.”

Az elmúlt hónapokban egymás után érkeztek a gyermekek szexuális bántalmazásával vádolt papokról szóló hírek, ami elért egy olyan szintet, hogy december elején az addig hallgató katolikus egyház legfőbb döntéshozó testülete, a püspöki konferencia is kiadott egy közleményt.

Ezután álltak ki a püspöki kar azon tagjai, akik a problémás közös nyilatkozatnál többet akartak mondani. Bocsánatot kért Marton Zsolt váci, Varga László kaposvári püspök Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, majd karácsony előtt egy nappal Felföldi László pécsi katolikus püspök is.

Martos Levente Balázs esztergomi segédpüspök pedig a Válaszonline-nak beszélt arról, az egyház valójában megerősödne, ha bátrabban az áldozatok mellé állna, és folyamatosan nyilvánvalóvá tenné, hogy a családok, a gyerekek és a gyengék javát akarják.

Azt mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben egyáltalán ne fordulhasson elő szexuális visszaélés. A múlt rendszeres és független feltárására amerikai és német példákat is ismer. Németországban olyan javaslatok születtek, amelyek szerint a püspökök gyakorlatilag lemondanának a vezetés gyakorlásáról. A maga részéről jobban képviselne egy olyan irányt, „amely az áldozatok irányában fogalmaz meg erős bátorító üzenetet, hogy jelentkezzenek, illetve felépít egy olyan rendszert, amely őket támogatja. Meg kell azonban mondanom, hogy még nem tartunk itt.”