„Csak csapdákat sejtek” – mondta a 444-nek Karácsony Gergely főpolgármester azok után, hogy kiderült, a főváros élhet elővásárlási jogával, és megszerezheti Rákosrendezőt.

Azóta az oda-vissza üzengetéseken kívül még semmi sem történt, nem kaptak időpontot az illetékes miniszterhez, Lázár Jánoshoz sem. Elképzelhető, hogy Lázár arra vár, leteljen az az idő, amíg a Habony Árpád-Garancsi István érdekkörébe került Stockton Zrt. élhet az elővásárlási jogával, ám a cég szándékairól semmit sem tudni, megkeresésre nem válaszolnak, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő sem árulja el, hogy nyilatkoztak-e már az elővásárlási jogukról.

Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy a Stockton nem él majd a lehetőséggel, hiszen „kis cég” lévén nincs 30-50 milliárd forintja. (A kis cégséget azért a mögötte álló tulajdonosok erősen árnyalják.) Ha a Stockton mégis élne a lehetőséggel, akkor jogászok, illetve Kiss Ambrus, a városháza főigazgatója szerint fele-fele arányban osztoznának a területen a fővárossal.

Kérdés, hogy ennek mennyi a realitása, de elég izgalmas politikai helyzetet teremtene.

Mindenesetre amíg nem nyilatkoznak az elővásárlási szándékukról, vagy válaszadás nélkül le nem telik a 30 nap, az adásvételi szerződés nem jön létre az MNV és a főváros között. Ha a Stockton is január 27-én kapta meg az értesítést az MNV-től, mint a főváros, akkor még jócskán benne vannak a 30 napban.

Megkerestük az eredeti vevőt, az Eagle Hills Hungary Zrt-t is, hogy megtudjuk, vannak-e még terveik Rákosrendezővel kapcsolatban, amire hat nappal később, február 12-én azt írták, elkötelezettek, hogy minden országban, ahol jelen vannak, betartsák a szabályokat. Majd hozzátették, „működésünk megkezdésekor szívesen állunk az ön rendelkezésére.” Ugyanez a rejtélyes sablonválasz ment ki minden laphoz, amely megkereste a céget. Az arab beruházó egyébként 250-500 méteres felhőkarcolókat képzelt Rákosrendezőre, a főváros viszont egy parkvárost építtetne, legfeljebb 90 méteres épületekkel.

Erősen kérdéses, hogy a projektből végül lesz-e bármi. Ugyan jogászok elemzése szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a vevő számára előnyös szerződést kötött, lehetővé téve azt, hogy a vevő több ponton, kedvező feltételekkel kiszálljon, de azért az államnak is van mozgástere a projekt megfúrására.

A két kritikus pont a terület kármentesítése, illetve az az infrastrukturális beruházás, amit a kormány törvényben vállalt az Egyesült Arab Emírségek felé.