Donald Trump percekkel azelőtt, hogy Dél-Koreában találkozott volna Hszi Csin-ping kínai elnökkel, váratlanul bejelentette, hogy utasítja a hadügyminisztériumot, hogy 33 év szünet után kezdje újra a nukleáris fegyverkísérleteket, a többi atomhatalommal „egyenlő alapon”.

Nem ez az első alkalom a világtörténelemben, amikor egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mire gondolt: nukleáris robbantási tesztekre, vagy nukleáris töltet hordozására képes rakéták tesztjeire (esetleg valami teljesen másra), ezek a dolgok azonban nagyon mást jelentenek.

Atomrobbantási kísérletek

Az Egyesült Államok 1992 óta önkéntes alapon nem végez nukleáris robbantási kísérleteket. Sőt, a három nagy atomhatalom – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – egyike sem hajtott végre nukleáris robbantást az 1990-es évek óta: Oroszország utolsó tesztje 1990-ben, Kínáé 1996-ban volt. A legutóbbi atomrobbantás Észak-Koreához kötődik, még 2017-ből.

Trump első elnöki ciklusa idején még arról volt szó, hogy az adminisztráció „jelenleg” nem tervez nukleáris tesztet. A háttérben azonban 2020-ban mégis felmerült az ötlet: egy magas rangú kormányzati tisztviselő akkor azt mondta, hogy annak bizonyítása, hogy az Egyesült Államok képes lenne tesztet végrehajtani, „hasznos tárgyalási eszköz lehetne” Pekinggel és Moszkvával szemben.