Ahogy azt a Medián korábbi kutatásai már jelezték, a hosszú évek kitartó munkája és a ráköltött közpénzmilliárdok meghozták az eredményt, az utóbbi években erősödtek a Nyugattal kapcsolatos szkeptikus nézetek, és ezzel párhuzamosan nőtt az oroszbarát véleményeket vallók aránya.
A kormánypropaganda elérte célját: közel három évvel az Ukrajna elleni teljes körű invázió megindítása után a magyar társadalom már nagyobb fenyegetésként tekint a megtámadott Ukrajnára, mint az agresszor Oroszországra. (Ezzel korábban mi is foglalkoztunk, például ebben a cikkben, vagy a Helyzet:van adásában.) A Medián november eleji közvélemény-kutatása szerint összességében a magyarok 83 százaléka tart elképzelhetőnek valamiféle külső befolyást. A többség (53 százalék) szerint a legvalószínűbb, hogy ez orosz irányból fog érkezni, a kormány által szajkózott brüsszeli beavatkozási szándéktól a megkérdezettek 49 százaléka tart kisebb vagy nagyobb mértékben; éppen annyian, amennyien az Egyesült Államok irányából számítanak erre. A megkérdezetteknek mindössze a negyede tart attól, hogy Ukrajna megpróbálja manipulálni a választásokat.
A pártpreferencia fontos szerepet játszik abban, hogy ki mekkora és milyen irányból érkezű külső beavatkozást valószínűsít jövő áprilisig, ezt a Magyarország uniós tagságának támogatottságával kapcsolatos korábbi Medián-kutatások is mutatták (a kormánypártiak negyede áll ki teljes mellszéleséggel az EU-tagságunk mellett, szemben a tiszások 86 százalékával).
Míg a Fidesz–KDNP támogatóinak mindössze 2 százaléka tartja nagyon valószínűnek, hogy az oroszok megpróbálnak beavatkozni, a Tisza-támogatók 39 százaléka szinte teljesen biztos ebben. Ha ehhez hozzávesszük a beavatkozást inkább csak elvi lehetőségként emlegetőket, a különbség még szembeötlőbb: a kormánypártiak 19, és a tiszások 82 százaléka tart valamilyen mértékű orosz beavatkozástól. Szűkebb, de szintén jelentős a különbség az amerikai beavatkozás megítélésében: ez esetben 32:63-ra módosul a fideszes–tiszás arány.
Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a kormányváltást preferálók sokkal jobban aggódnak a választásokba való külső beavatkozás miatt, mint a Fidesz szavazói. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a fideszes szavazók tudják: Orbán jó kapcsolatban áll Putyinnal és Donald Trumppal, s utóbbiak közös érdeke, hogy Orbán minél tovább hivatalban maradjon. (HVG360)
Készült egy kutatás arról, hogy két eléggé és két kevésbé elvadult kormányzati médium hogyan láttatja Ukrajna jövőjét és esetleges EU-csatlakozását. Az eredmény: az ukránellenes propaganda kiütéses győzelme.
Az orosz elnök nyíltan kiállt Orbán Viktor választása mellett. Mit jelent ez a kampányra nézve? Kapcsoljuk Buda Péter biztonságpolitikai elemzőt. A stúdióban Rényi Pál Dániel és Takács Lili.