Kína pandamegvonással büntetheti Japánt a diplomáciai feszültségek miatt

ÁLLAT
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Japán több mint ötven év után először válhat pandamentessé, a japán-kínai diplomáciai feszültség ugyanis már Tokió legismertebb állatkertjét, az Ueno Állatkertet is elérte.

Az Uenóban élő két óriáspanda (Xiao Xiao és Lei Lei) Peking pandadiplomáciájának keretében került Japánba a barátság és a jó kétoldalú kapcsolatok szimbólumaként. Őket az eredeti tervek szerint is 2026 elején visszaszállították volna Kínába, ez meg is történik majd, de a Japán és Kína közötti kapcsolatok romlása miatt jelen állás szerint nem érkeznek helyettük új pandák.

Látogatók nézik Xiao Xiao-t
Fotó: KOTARO NUMATA/The Yomiuri Shimbun via AFP

A pandák csak a marcipándíszek a torta tetején

A pandagate egyáltalán nem előzmény nélküli, ha Kína valóban úgy dönt, hogy pandák nélkül hagyja Japánt, azzal újabb fejezetet nyitna a november óta húzódó diplomáciai konfliktusban. Ez akkor robbant ki, amikor a japán miniszterelnök, Takaicsi Szanae arról beszélt, hogy válaszolhatnak bármilyen kínai katonai akcióra Tajvan ellen, ha az Japán biztonságát is veszélyezteti, ezt a felvetést pedig Kína nem különösebben értékelte. Japánnak amúgy nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, és nem is ismeri el önálló államként, de az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem hivatalos gyakorlati együttműködést folytat a szigettel, és következetesen hangsúlyozza, hogy a Kína és Tajvan közötti vitát békés úton kell rendezni.

Vang Ji kínai külügyminiszter válaszként arról beszélt, hogy Japán katonai fenyegetést jelent Kínára nézve, ami teljességgel elfogadhatatlan. Tette ezt közvetlenül azután, hogy Japán szerint kínai vadászgépek úgynevezett tűzvezető radart irányítottak japán katonai repülőgépekre, ami hosszú évek óta a legsúlyosabb katonai incidens volt a két ország közt. (Kína vitatta, hogy radarral céloztak volna japán gépekre, a kínai hadvezetés szerint a japán gépek egy hadgyakorlatot zavartak meg.)

Kína azt is bejelentette, hogy szankciókat vezet be Ivaszaki Sigéru korábbi japán vezérkari főnökkel szemben, mert tanácsadóként dolgozott Tajvan kormányának. Peking emellett újra bevezette a japán tengeri élelmiszerek importjára vonatkozó korlátozásokat, de nincs sok arra mutató jel, hogy Kína ennél átfogóbb gazdasági nyomásgyakorlásra készülne.

Biztos, ami biztos alapon mindkét fél hadgyakorlatozott is az elmúlt időszakban, Japán az Egyesült Államokkal közösen, Kína pedig pár hónappal korábban Oroszországgal együtt.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek