Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcs után a NER-média kiutaztatott képviselői előtt tartott sajtótájékoztatóján új szintre lépett a háborúval kapcsolatos kommunikációjában.

Míg korábban azt azért a magyar miniszterelnök is elismerte, hogy Oroszország az agresszor, most, miközben a befagyasztott orosz vagyonok elvétele elleni érveit ismételte meg, így fogalmazott a nyugat-európai támogatókról és Ukrajnáról:

„Azt hiszik, erkölcsileg milyen helyes dolog, hogy egy kis országot, amit megtámadtak - persze, nem is annyira kicsi, meg nem is világos, ki támadott meg kit, mindenesetre egy erőszak alá vont országot - most mi megsegítünk.”

Egyelőre nem világos, hogy Orbán számára mikor vált nem világossá, hogy 2022. február 24-én Oroszország indított inváziót Ukrajna ellen, nem pedig fordítva. Idáig ezt a magyar kormány sem kérdőjelezte meg nyíltan, és a háború elején még emlékeztek a két hónappal történtekre, arra, hogy Putyin "különleges katonai műveletet" indított Magyarország szomszédja ellen, és az orosz hadsereg elfoglalta az ország területének nagyjából ötödét. 2022 áprilisában még Orbán is azt mondta, hogy

„Oroszország megtámadta Ukrajnát, tehát agresszor. Ez az EU közös álláspontja, Magyarország ennek a részese”.

Igaz, amikor később egy svájci lap rákérdezett, hogy ez egyben a személyes véleménye is-e, a magyar miniszterelnök azt mondta, a kérdés eldöntését hagyják inkább a történészekre. „Én politikus vagyok, és erről született egy uniós döntés. Ez arra kötelez, hogy »orosz agresszióról« beszéljek.”

2008-ban, a Grúzia elleni orosz háború idején, még Orbán Viktor személyesen is úgy gondolta, hogy Magyarországnak 1956 miatt is kötelessége, hogy nyíltan beszéljünk az orosz agresszióról.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy pontosan milyen kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy ki támadott meg kit Ukrajnában. Ha tudják és megírják a választ, mi is megírjuk.