Meglepő fordulattal ért véget péntek hajnalban az elmúlt két év legfontosabb EU-csúcsa. Bár sokáig úgy tűnt, hogy az uniós állam- és kormányfők megszavazzák az EU területén befagyasztott orosz vagyon reparációs kölcsönként való felhasználását, végül úgy döntöttek, hogy 90 milliárd eurónyi közös hitel felvételével finanszírozzák tovább Ukrajnát. A döntést egyhangúlag fogadták el, de azzal a kikötéssel, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia nem vállal pénzügyi kötelezettséget.

A döntést maratoni, több mint 15 órányi tárgyalás után hozták meg a politikusok. António Costa, az Európai Tanács elnöke a napirend utolsó helyére tolta Ukrajna finanszírozásának témáját, hogy az Európai Bizottságnak az üléssel párhuzamosan dolgozó képviselői kidolgozhassanak egy olyan javaslatot, ami a befagyasztott orosz vagyon legnagyobb részét kezelő Belgium számára is megfelelő.

A belgák követeléseit végül csütörtök este mutatták be a vezetőknek, de hamar kiderült, hogy a Bart de Wever belga miniszterelnök által kért pénzügyi biztosítékok elfogadhatatlanok többek számára. A belga követelések bemutatása után fordulat történt. Sajtóhírek szerint előbb Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, majd Emmanuel Macron francia elnök állt be a közös hitelfelvétel ötlete mellé, így a befagyasztott orosz vagyon felhasználása hajnalban lekerült a napirendről.

Belga nyertes, német vesztes

Az éjszaka legnagyobb nyertese Bart de Wever lett. A belga miniszterelnök ugyanis úgy érte el a célját, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználását támogató uniós politikusok az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomást helyeztek rá. De Wevernek a legnépesebb és gazdaságilag is legerősebb tagállam vezetőjének, Friedrich Merz német kancellárnak és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennek kellett ellentartania. Óriási siker számára, hogy a közös hitelfelvétel lett a végső döntés. A belga miniszterelnök ugyanis egyszerre felelt meg mindkét belpolitikai elvárásának: az EU továbbra is finanszírozza Ukrajnát, de nem a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával, amit a belga ellenzéki pártok és a belgák 63 százaléka is elutasított.

Az éjszaka legnagyobb vesztese Friedrich Merz lett. A német kancellár ugyanis mindent a befagyasztott orosz vagyon felhasználására tett fel. Ő volt az, aki – szakítva elődje, Olaf Scholz politikájával – szeptemberben egy Financial Timesban megjelent véleménycikkben állt be teljes mellszéllességgel a reparációs kölcsön mögé.