Több mint egy napnyi tárgyalás után az uniós állam- és kormányfők elfogadták, hogy az EU 90 milliárd eurónyi kamatmentes közös hitelt vegyen fel Ukrajna finanszírozására. A döntést egyhangúlag fogadták el a tagállamok, azzal a kikötéssel, hogy Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának nem kell pénzügyi kötelezettséget vállalnia.

A döntés szerint Ukrajna a jövőbeni orosz háborús jóvátételből fizeti majd vissza a kölcsönt. Ha Oroszország nem hajlandó jóvátételt fizetni, az EU a területén befagyasztott orosz vagyont használja majd fel.

A mostani döntés azt jelenti, hogy végül tényleg bejött az influenszerekkel kiutazó Orbán Viktor jóslata. A miniszterelnök ugyanis az EU-csúcsra érkezve kijelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ügye halott.

A közös hitel felvételének híre azért meglepő, mert az ötletet korábban nemcsak a magyar kormány, hanem a szigorúbb költségvetést pártoló északi tagállamok (pl. Németország) is ellenezték. A befagyasztott orosz vagyon felhasználásának leghangosabb támogatója, Friedrich Merz német kancellár a döntés után saját ötleteként adta el a hitelfelvételt, és azt mondta, Európa megértette, mi forog kockán.

Az EU-csúcs után Orbán Viktor is nyilatkozott. Azt mondta, hogy a döntéssel az EU hadikölcsönt nyújt Ukrajnának, és folytatódik a háborús készülődés. Az viszont jó hír, hogy „mi ebből kimaradunk”.

Mi történt?

A 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon sorsa már régóta téma volt. Az EU eddig csak a vagyon hozamaihoz mert hozzányúlni, összesen 45 milliárd eurót tervezett belőlük Ukrajnának juttatni. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban szeptemberi évértékelőjén bejelentette, hogy dolgoznak egy új megoldáson, ami a befagyasztott orosz vagyon segítségével (de nem felhasználásával) támogatná Ukrajnát.

A Bizottság által kidolgozott terv lényege az volt, hogy az orosz vagyont kezelő európai pénzügyi intézmények a Bizottságnál vásárolnának a vagyonból kamatmentes kötvényeket. A Bizottság a pénzből reparációs kölcsönt nyújtana Ukrajnának, amelynek csak akkor kellene visszafizetnie a pénzt, ha a háborús agresszor Oroszország jóvátételt fizet neki.

A tervet már az október 23-ai EU-csúcson is hosszasan tárgyalták a politikusok, de Bart de Wever belga miniszterelnök nem találta megfelelőnek a Bizottság által kínált garanciákat, így a csúcstalálkozó után újrakezdődött az alkudozás. A belga kormány azért volt óvatos a kérdésben, mert az orosz vagyon legnagyobb részét (185 milliárd euró) kezelő pénzügyi intézmény, az Euroclear Belgiumban van, így ha hiba csúszik a tervbe, Oroszország Belgiumtól követelheti a pénzét.

Ahogy közeledett a december, a terv támogatói egyre nagyobb nyomást helyeztek a belgákra. A folyamatot az is felgyorsította, hogy az amerikai kormány előállt egy új béketervvel, amiben a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna támogatása helyett a saját gazdasági céljaira használná fel.

Az amerikai tervek hallatára vészriadót fújtak az európai vezetők, és utolsó ütőkártyájuk védelme érdekében villámgyorsan elfogadták az orosz vagyon 3 évre szóló befagyasztását. Ez a lépés azért volt fontos, mert az orosz vagyon befagyasztását biztosító szankciók meghosszabbításáról korábban félévente újra és újra szavazni kellett. Ha valaki – például a Brüsszelben sokak által Vlagyimir Putyin ügynökének tartott Orbán – vétózott volna, az orosz vagyon felszabadul.

A döntést egy vitatott jogi megoldás segítségével, egyhangúság helyett minősített többséggel hozták meg a tagállamok. A magyar és belga kormány által is kifogásolt eljárásnak köszönhetően az első akadály december 11-én elhárult a befagyasztott orosz vagyon felhasználása elől.

Mivel Magyarország már napokkal az EU-csúcs előtt kategorikusan elutasította az egyhangú döntéshez kötött közös hitelfelvétel ötletét, sokáig úgy tűnt, hogy nincs B-terv az uniós vezetők asztalán. Orbán az EU-csúcsra érkezve azt mondta, hogy az esetleges közös hitelfelvételhez a magyar kormány csak parlamenti felhatalmazással járulhat hozzá, ilyen felhatalmazása pedig neki nincs, és nem hiszi, hogy valaha is lenne.