Munkatársunk, Bábel Vilmos vehette át a Francia Intézetben a 2025-ös Transparency–Soma-díjat, amit ezúttal az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége támogatott. A tavaly érkezett kollégánk a Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányokról szóló cikkeivel érdemelte ki az oknyomozó újságírásért évente odaítélt, egymillió forinttal járó díjat:

• Jeleztem a minisztériumnak, hogy Pétert a helyükben én nem nevezném ki javítóintézeti igazgatónak (június 2.),
• Mindenki meglepődött, amikor a rendőr azt mondta: ismerik az ügyet, tudnak az igazgató visszaéléseiről (június 14.),
• „Semmi félelem nem volt benne, hogy kiszaladok és sírva elmesélem, ami történt velem” (június 30.),
• Általában ketten jöttek a 12 éves Sáráért, egyikük a Szőlő utca igazgatója volt (október 3.),
• Szőlő utca: 14 év érinthetetlenség (november 11.).

A témáról tavaly Bábel Vilmos a 444-en két podcastben és egy rendkívüli Helyzet: van!-ban is beszélt.

A TI méltatása szerint a tavalyi év egyik legjelentősebb hazai botránya a gyerekvédelmi rendszerhez kapcsolódó – azon belül kifejezetten a Szőlő utcai javítóintézetben történt – hosszú időn át büntetlenül maradt visszaélések sorozata volt. Az ügy, amelynek nyilvánosság elé tárásán több újságíró, politikus és közéleti szereplő dolgozott, rávilágított arra, hogy miként bánnak az állami fenntartású intézményekben nevelt fiatalokkal. A 444.hu újságírójának nyomozó és tényfeltáró munkáját a zsűri kiemelkedőnek találta. Bábel Vilmos a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetőjének és környezetének bűnös tevékenységét dolgozta fel. A hatrészes cikksorozat részletekre kiterjedően világított rá arra, hogy az egykori igazgató közel másfél évtizeden át folytathatta káros működését az intézmény élén, visszaélve a ráruházott hatalommal. A díjazott újságíró munkája kétséget kizáróan hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság korábban nem ismert részleteket tudjon meg az intézményben történtekről, és Juhász Péter Pál ténykedéséről. A cikknek egyértelmű társadalmi hatása is volt: a botrány bekerült a köztudatba, továbbá a letartóztatott Juhász Péter Pál helyére új igazgató került, akit még a tavalyi évben két másik követett.

Martin József Péter a beszédében többek között azt mondta: „Az idén 33 pályamunka érkezett és a zsűri örömmel állapította meg, hogy a cikkek és cikksorozatok nagy része mögött komoly nyomozómunka állt. Továbbá: számos írásnak volt és van politikai és társadalmi hatása. Külön öröm, hogy sok nagyon fiatal újságíró is pályázott, és számosan közülük kiemelkedő munkákat adtak be. Hét-nyolc hónapja azt lehetett gondolni, hogy az önkénytörvény következtében a teljes magyar független nyilvánosságnak befellegzik. Ebből a perspektívából is szívet melengető, hogy mennyien tartottak, tartanak ki a független újságírás, végső soron a szabadság mellett.”

A zsűri a győztes pályamunkán túl még négy cikket vagy cikksorozatot emelt ki. Bódis András, a Válaszonline.hu újságírója háromrészes cikksorozatban tárta fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üzelmeit. Nevezetesen azt, hogy miként kerültek közpénzmilliárdok olyan magántőkealapokhoz, amelyeknek végső haszonélvezői Nagy Márton és környezete lehetett.

Shortlistre került továbbá a Direkt36 cikksorozata, amiben a szerzők a hazai egészségügyi rendszer siralmas állapotát mutatják be. Az oknyomozó portál munkatársai, Wirth Zsuzsanna, Marton Kamilla és Szopkó Zita egy, a kórházak állapotát felmérő adatbázis és interjúk alapján részleteiben tárják elénk az egészségügy anomáliáit. A munkaerő elvándorlása, továbbá a forrás- és kapacitáshiány miatt a kórházi osztályok a működőképesség határára kerülnek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egyre gyakrabban zár be osztályokat. A szektorban mélyreható reformokra lenne égető szükség, az Orbán-kormány azonban a rövidtávú szavazatszerzés oltárán feláldozta az egészségügyet.

A zsűri kiemelte Dezső Andrásnak, a Telex.hu újságírójának – egy korábban csak szűk körben ismert hangfelvétel alapján született – leleplező munkáját is. A krimibe illő történet feltárja, hogy akár Orbán Áronnak, a miniszterelnök testvérének is köze lehetett az illegális migrációhoz, amelynek során fiktív munkaszerződések köttettek, és átláthatatlanul zajlott a minisztériumi lobbizás. Mint a cikkből kiderül: 2024 nyarán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást indított, azonban az eljárás eddig nem hozott eredményt.

Matolcsy György korábbi jegybankelnökkel és környezetével szemben sem jutottak konkrét eredményre eddig a nyomozó hatóságok. Pedig 2025 elején az Állami Számvevőszék tett feljelentést a jegybanki alapítványoknak juttatott százmilliárdok ügyében. Az ÁSZ jelentésének publikálását követően az MNB-botrány újból a sajtó és a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába került. A Telex.hu újságírói, Bánáti Anna, Brückner Gergely, Madzin Emília és Weiler Vilmos több nézőpontból vizsgálta a jegybanki közpénzek elherdálásának és a Matolcsy-klán gazdagodásának a történetét. Ezeket az írásokat a zsűri szintén említésre érdemesnek találta.

Korábban a 444 több volt és jelenlegi újságírója is megkapta a 2000-ben elhunyt Gőbölyös „Soma” Józsefről elnevezett díjat: 2003-ban Haszán Zoltán még a Népszabadság munkatársaként, 2010-ben Magyari Péter még indexesként, 2017-ben Kasnyik Márton és 2018-ban Ács Dániel 444-esként kapta meg a díjat, míg 2019-ben megosztva Németh Dániel átlátszósként lett Soma-díjas.

Szerkesztőségünk ezúton is gratulál a díjhoz Bábel Vilmosnak!