• Nem ez az első alkalom, hogy a hárommilliós Kijevet óriási áramkimaradások sújtják, miközben Oroszország megpróbálja „megfagyasztani” és lakhatatlanná tenni Ukrajna legnagyobb városát. Mostanra viszont az orosz rakéta- és dróntámadások hatása a korábbiaknál is súlyosabb.
• Kijevben a szűkös erőforrások miatt a lakók attól függően juthatnak áramhoz, fűtéshez vagy vízhez – de szinte soha nem mindháromhoz egyszerre –, hogy a város melyik részén élnek, és hogy az adott épületben hányadik emeleten van a lakásuk.
• Az idei télen Oroszország három városra fókuszálja a támadásokat: Kijevre, Odesszára és Dnyipróra. Az orosz cél az lehet, hogy ezeket a városokat leválasszák az országos energiahálózatról, majd megsemmisítsék az egyes városokat ellátó helyi erőműveket.

Közeledik a nagyléptékű háború negyedik évfordulója, Vlagyimir Putyin már hosszabb ideje folytatja Ukrajna ellen a „különleges katonai műveletét”, mint amennyit a Szovjetunió eltöltött a Nagy Honvédő Háborúban, de ez nem bizonytalanítja el az orosz elnököt, sőt.

Az új év kezdetén rengeteg európai országhoz hasonlóan Ukrajnában beköszöntött a kemény téli fagy, hetek óta nappal is ritkán megy -10 fok fölé a hőmérséklet, éjszakánként pedig inkább a -20 körüli hideg jellemző, és ez az előrejelzések szerint ez a következő időszakban is így marad. Egyik kijevi beszélgetőpartnerünk szerint ettől az időjárástól az ukránok is elszoktak. A hidegben Oroszország látványosan rákapcsolt az ukrán áram- és fűtéshálózat szétrombolására, ami miatt sok tízezer civil marad napokig víz, áram és fűtés nélkül, az orosz támadások egyik kiemelt célpontja az ukrán főváros.

Az ukrán energiaügyi miniszter pénteken arról beszélt a parlamentben, hogy nincs már olyan erőmű Ukrajnában, amit az oroszok ne támadtak volna. A korábban miniszterelnökként és védelmi miniszterként is szolgáló Denisz Szmihal szerint a legnehezebb energiahelyzet a fővárosban, valamint Dnyipropetrovszk, Harkiv és Odessza régiókban van. A keleti frontvonalhoz közeli városokban is több ezer lakóépület marad napokig áram és fűtés nélkül a komoly mínuszokban. A minisztérium becslése szerint Ukrajnában a tüzelőanyag-tartalékok mindössze 20 napra elegendőek. Január 14-én Zelenszkij rendkívüli állapotot hirdetett az ország energetikai ágazatát ért támadások miatt.

Julija Szviridenko miniszterelnök intézkedéseket vezetett be a vészhelyzet kezelésére, többek között éjszakai kijárási tilalmak enyhítését, hogy az emberek hozzáférhessenek a központi fűtéshez és az áramellátási csomópontokhoz, valamint a kijevi iskolai szünetek meghosszabbítását február 1-ig.

Aki tudjon, menjen el a fővárosból