Az ukrán elnöki iroda a háború és a nemzetbiztonság témakörére összpontosíthat a jövőben, de az új kabinetfőnök, Kirilo Budanov szerepvállalásának a békefolyamatokban is jelentősége lehet, különösen akkor, ha visszatér a tárgyalócsoportba David Arahamija, a Nép Szolgája frakcióvezetője. Erről Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő – akivel több alkalommal interjúztunk az elmúlt hónapokban – írt január 3-án az X-en, egy nappal azután, hogy hivatalossá vált: az éppen negyvenéves tábornok-kémfőnök ülhet a példátlanul nagy hatalmúnak tekintett, ám a tavaly ősszel kirobbant korrupciós gigabotrány miatt lemondásra kényszerült Andrij Jermak helyére.
Hogy a háború lezárása ügyében bekövetkezhetnek-e sorsfordító fejlemények akár rövidesen, azt meglátjuk – Zelenszkij elnök szerdán arra utalt, hogy akár már 2026 első felében megszülethet a békemegállapodás –, az viszont tény: a tettrekészek koalíciója, az Egyesült Államok és Ukrajna keddi tanácskozásán ott volt Párizsban Arahamija is. Ez azért is érdekes, mert 2022 tavaszán Minszkben, majd Isztambulban ő állt az ukrán delegáció élén, és ő volt az is, aki később nyilvánosan beszélt róla: a felek Isztambulban közel álltak a megállapodáshoz, melynek véglegesítése és aláírása Boris Johnson brit miniszterelnök közbenjárása miatt maradhatott el. Hogy ez pontosan miként történt, az homályos, ám az világos, hogy Arahamija a későbbiekben egyrészt nem került már közel a tűzhöz, másrészt nem is süllyedt el, a parlamenti többséget önállóan is biztosító képviselőcsoport vezetője maradt.
Pedig roppant kevés olyan szereplő van az ukrán politika élvonalában, akik hosszú távon képesek megőrizni adott pozíciójukat. A totális orosz–ukrán háború kirobbanását megelőzően sem volt ez másként, és a modell azóta sem változott. Ennek egyéb sajátossága, hogy akik megbuknak egyik-másik szerepkörben, nem feltétlenül mennek a levesbe, megesik, hogy újabb, nemritkán hasonló feladatot kapnak. Az új év konkrétan sokszereplős káderkeringővel kezdődött Ukrajnában, így most politikai elemzők tömkelege töri a fejét, hogy a hatalmára és befolyására ügyesen vigyázó Volodimir Zelenszkijnek mik lehetnek a szándékai, illetve milyen elvárások vagy megfontolások állhatnak a fejlemények hátterében.
Messze nem csupán arról van szó ugyanis, hogy a Mindics-gate – a gigantikus korrupciós balhéról többek közt itt írtunk részletesen – nyomán elhullott Jermak székébe némi késlekedést követően muszáj volt ültetni valakit, és Budanov tábornokot nagy nehezen sikerült erre rábeszélni.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A 28 pontos béketerv a realitást tükrözi, az egyre súlyosabb helyzetben lévő Ukrajna csak rossz és rosszabb forgatókönyvek közül választhat. Interjú korrupcióról, Zelenszkij jövőjéről és békekilátásokról Jarábik Balázs Ukrajna-szakértővel.
Vlagyimir Putyin már abba is belemenne, hogy ne építsék le teljesen az ukrán hadsereget, mondta a 444-nek Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az orosz elnök elérte a legfontosabb céljait, így hajlandó lehet befagyasztani a második krími háborút.
Az orosz–ukrán háború több mint ezer napja tartó sokkját csak a harmadik világháború egyre fenyegetőbb nukleáris rémképe überelheti, mondja Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az amerikai elnök beiktatásáig további eszkalációs lépések várhatóak, ugyanis minden szereplőnek ez az érdeke.
Az elődjének korrupciós vádak miatt kellett lemondania.
Az ország második legbefolyásosabb emberének tartott vezető azután mondott le, hogy a korrupcióellenes hatóságok razziáztak nála.
Mármint a békekötés után. Hogy az oroszok mit fognak szólni ehhez, azt még nem tudni.
Csak az Enerhoatom-balhéban 100 millió dollárral károsíthatta meg az államot a Timur Mindics-féle bűnszervezet. Az ukránok kíváncsiak, hogy van-e információs „atombombájuk” a korrupcióellenes szerveknek.
Zelenszkij néhány órával korábban posztolta ki, hogy a korrupciós botrány miatt Szvitlana Hrincsuknak le kell mondania.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat távozó vezetője az oroszok elleni műveletekre összpontosít tovább a hivatalos indoklás szerint. Ő a második titkosszolgálati vezető, aki távozik posztjáról. A katonai hírszerzés korábbi vezetője, Kirilo Budanov múlt hét óta az elnöki hivatalt vezeti.
Egyre többen írnak arról, hogy a Zelenszkij-stáb gyors választásokra készül Ukrajnában, kihasználva, hogy konfliktusainak hála ismét népszerűbb az elnök. Ám a helyzet ellentmondásos és bonyolult, és van sok konkrét akadály.
Az oroszok számára egyre kínosabb részleteket közölnek az ukránok a támadásról. Például az egyik régióban közvetlenül az orosz biztonsági szolgálat irodája mellől szervezték az akciót.
Az orosz ellenzéki Leonyid Volkov az ukránok oldalán harcoló Gyenyisz Kapusztyinról és az ukrán exkémfőnök Kirilo Budanovról írt durván egy nyilvánosságra hozott privát üzenetben.