Magyarország Bulgária mellett az egyetlen európai uniós tagállam, amelyik idáig elfogadta Trump meghívását a Béketanácsba. Az amerikai elnök az általa kezdeményezett új testülettel az ENSZ-t is szívesen felváltaná, ez azonban neki lenne alárendelve: ő lenne az elnöke, ő döntene a tagokról és arról, hogy kit tegyenek ki belőle, ahogy alapvetően arról is, hogy mi kerüljön napirendre.

A Béketanács alakuló ülését csütörtök délelőtt tartják Davosban, ott, ahol éppen az amerikai elnök politikája miatt széteső eddigi világrend a fő téma - miközben már az is megkönnyebbülést okoz, hogy Trump legutóbbi szavai szerint mégsem akarja katonailag megtámadni Grönlandot és háborút szítani a NATO-n belül, elég számára, ha más eszközökkel, kompromisszumos úton érvényesíti az amerikai érdekeket.

A Béketanács megalapítására Orbán Viktor is Svájcba utazott. A bolgár miniszterelnök mellett ő az egyetlen EU-s kormányfő, aki elfogadta Trump meghívását a testületbe, a magyar csatlakozást rendeleti úton már a Magyar Közlönyben is kihirdette a kormány.

A meghívottak közül néhány európai ország explicit módon elutasította a csatlakozást: így tett Franciaország (őket emiatt Trump azzal fenyegette meg, hogy 200 százalékos vámot vezet be a francia borokra), Norvégia, Svédország és Szlovénia is.

Trump új testületébe idáig 22 ország fogadta el a részvételt, de a világ nagy része nyílt elutasítás helyett kivár, elképzelhető, hogy még jócskán nőni fog a létszám. Európából azonban csak a Lukasenka-vezette Belarusz, valamint Bulgária, Albánia, Koszovó, Örményország és Azerbajdzsán, illetve Törökország fogadta el a meghívást, utóbbiakat Erdogan elnök helyett csak Hakan Fidan külügyminiszter képviseli, miután egy évtizedes sértődés miatt Erdogan megfogadta, hogy többet be sem teszi a lábát Davosba.

A Béketanácsnak a gázai rendezés lehet az első valódi témája, erre egy külön testület is alakul. Bár Netanjáhu izraeli miniszterelnök erősen kifogásolta, hogy Törökország és Katar is helyet kapnak az asztalnál, végül Izrael és több iszlám ország is részt vesz a testületben, többek között Szaúd-Arábia, Katar, az Emirátusok, Egyiptom, Jordánia és Bahrein is, és ugyancsak ott lesz a legnagyobb muszlim népességű ország, Indonézia.

A 22, már biztosra vehető csatlakozó országból így 15 muszlim többségű. Azt, hogy ki mondott már igent, a Közel-keleten túl leginkább az befolyásolja, hogy ki akar ezzel is jó pontokat szerezni Trumpnál. A testületbe Vlagyimir Putyin is meghívást kapott, az orosz elnök a részletekről a csütörtökön Moszkvába utazó Steve Witkoff különmegbízottal és Jared Kushnerrel fog egyeztetni, de egymilliárd dollárt máris felajánlott a Gázai Béketanácsnak, így várhatóan végül az oroszok is beülnek majd Trump testületébe.

A kimaradók listája azonban legalább ilyen beszédes: egyelőre nem csatlakozott sem Kína, sem India, sem XIV. Leó pápa, ahogy az Európai Uniót is egyedül a magyar kormány képviseli. A brit kormány azzal az indoklással utasította el a gyors csatlakozást, hogy nem szeretnének egy olyan, a nevében a béke szóra utaló testületben ülni, ahol Vlagyimir Putyin is ott van.

„Ez lesz a valaha megalakult legrangosabb testület” – ígérte Trump a hivatalos alapítóülés előtt. „Vannak benne ellentmondásos emberek, de ezek olyan emberek, akik elvégzik a dolgukat, olyan emberek, akiknek óriási befolyásuk van” - mondta. A testületnek az alapító okirat szerint Donald Trump addig lesz az elnöke, ameddig csak akar, és az utódjáról is egy személyben ő dönthet majd.