Azt már megszokhattuk, hogy az így vagy úgy a Fideszhez köthető civil szervezetek számíthatnak a kormány kiemelt támogatására. A Válasz Online 2024-es gyűjtése szerint 251-ből 219-nél találtak erős hatalomfüggést. Sokan közülük csak választási kampányban aktivizálódnak. Arra jutottak, hogy „a Fidesz gigantikus, választásokon is bevethető álcivil hálózatot épített három év alatt – rengeteg állami forrás felhasználásával”. A pénzeső tavaly is tovább hullott az álcivilekre, két körben.

A roma nemzetiségi civil szervezetekről hasonlóan átfogó gyűjtés még nem készült. Egyedi esetek viszont vannak.

Január 26-án Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára Békéscsabán vett részt a képek tanúsága szerint egy jó hangulatú fórumon.

Sztojkáról 2022-ben került elő egy hangfelvétel arról, hogy – akkor még roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosként – BM-esként mindenkiről tud mindent, beleértve, hogy kivel mikor mit beszélnek, illetve pénzes lehetőségeket ígért a Fideszhez húzó roma politikusoknak, akik a támogatás fejében megfelelő „politikai teljesítményt” nyújtanak.

Hogy mennyire volt valójában jó hangulatú a fórum, azt nem tudjuk. Három nappal voltunk Lázár János építési és közlekedési miniszter botrányos kijelentése után. Ugye, emlékeznek? „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.” Sztojka a miniszter szavairól napokkal később - Lázár első bocsánatkérése után - mondta, hogy ez neki is fáj. Azért nem szólalt meg, mert nem neki kellett, hanem annak, aki „tévedett, bántó mondatot mondott. Miniszter úr belátta tévedését, és bocsánatot kért”. Sztojka szerint „nyugvópontra kell helyezni ezt a kérdéskört”, mert „a világban sorsfordító események zajlanak”.

A Békés megyei eseményen részt vett a Fidesz két vadonatúj Békés megyei országgyűlési képviselőjelöltje. Névtáblájukon a Fidesz logója összefonódott a vörös kerékkel. A találkozó valószínűleg a Lázár kijelentése utáni kármentés része lehetett. Békéscsabán az 53 éves Takács Árpád, békési főispán, Gyulán Kónya István, a város polgármester-helyettese indul. Az ő feladatuk lesz az, hogy megtartsák a Fidesznek a békéscsabai és a gyulai választókerületet a 65 éves Herczeg Tamás és a 74 éves Kovács József visszavonulása után.

Gyulán úgy volt, hogy már 2022-ben megtörténik a váltás, és Kónya István indul Kovács helyett. Csakhogy a Békés megyei hulladékfeldolgozó felügyelete miatt kitört botrány, valamint a Galbács Mihály volt fideszes alpolgármestertől kiszivárgott önleleplező hangfelvétel nem tett jót az ifjútörök gyulai fideszeseknek, így Kónyának sem.

A szerkezetépítő mérnök és jogász végzettségű Takács Árpád évtizedekig a katasztrófavédelem területén dolgozott, nem is akárhogyan. Lengyelországban árvízi, Törökországban földrengés utáni mentésben vett részt, ez utóbbiban vezette is a magyar csoportot. Idehaza is kivette a részét az árvízi védekezésekből, a vörösiszap-katasztrófa után pedig az operatív törzset vezette, majd a devecseri Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka lett.

Takács Árpádnak az eseményről feltett videójából kiderül, hogy a jelenlévőknek kiosztotta a nemzeti összetartozás szalagját – vélhetően szintén a kármentés jegyében. Ilyen szalag van amúgy Orbán Viktor miniszterelnök csuklóján is, talán az amerikai látogatásán figyelt fel rá először a sajtó. Hankó Balázs kulturális miniszter volt az, aki egy posztban meg is magyarázta ennek hátterét. 4166 kilométer szalag készült, ilyen hosszúságú volt a Trianon előtti Magyarország határa. Osztottak szalagot június 4-én, október 23-án és osztanak majd március 15-én is, de a jelek szerint még korábban is.

A videóba bevágták a civilszervezeti esemény egyik hozzászólóját: „Ez a fontos, egy a célunk: nyerjenek a választókerületi elnökök. Hajrá, Fidesz!”

Az esemény szervezője a Közösen a Viharsarokért Egyesület volt, amelyik a Roma nemzetiségi civil szervezetek 2025-ös költségvetési támogatásából 1,5 millió forintot nyert. A 354 nyertes pályázóból ennél többet amúgy senki sem kapott. A 2026-os pályázatot már ki is írták, a benyújtás határideje február 16.

A Roma Koordinációs Tanács (RKT) Belügyminisztériumban tartott novemberi megbeszélésén amúgy felmerült a támogatások odaítélésnek tarthatatlansága. Az RKT-nak országos civil szervezetek, megyei roma önkormányzatok, egyházak a tagjai. Nun András az Autonómia Alapítvány Facebook-oldalán arról írt, hogy az ülésen felvetette: a pályázatok elbírálására átláthatóbb rendszert vezessenek be. „Hogyan lehet több mint ötszáz pályázatot tisztességgel elolvasni, értékelni, elbírálni, rangsorolni egy-két hét alatt?” „Elfogadható-e, hogy a Belügyminisztérium önkéntesmunkát vár el egy ilyen felelősségteljes, közpénz felhasználást érintő feladatra?”

Érdekes, hogy a Békés megyei esemény a Közösen a Viharsarokért Egyesület Facebook-oldalára nem került fel. Kedd délelőtt kerestük őket, hogy megtudjuk: a többi párt jelöltjeivel is terveznek-e hasonló eseményt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Békéscsabán és Gyulán is 2006-ban nyert utoljára nem fideszes jelölt. A 2024-es európai parlamenti választáson az országosnál sokkal jobban szerepelt a Tisza Párt és gyöngébben a Fidesz, Békéscsabán kis híján vesztett. (Az más kérdés, hogy a választókerületekhez egy sor, erősen fideszes falu is tartozik.) Erősorrendtérképünkön Békéscsabát inkább tiszásnak, Gyulát inkább kormánypárti bázisúnak saccoltuk az EP-választáson elért eredmények alapján.

Takács Árpád ellenfele Békéscsabán az a Bodóczi Sándor lesz, aki – az ellenfelével ellentétben – nyert már választást. A Patrióta Békéscsaba Egyesület színeiben a 7-es választókerületben verte Szarvas Péter polgármester mozgalmának, valamint a Fidesznek, az egyesült ellenzéknek és a Mi Hazánknak a jelöltjét. Elkötelezett lokálpatriótának tartja magát, és fiatal kora ellenére – ez egyre ritkább Békés megyében – helyben képzeli el a jövőjét. Egy fiatalokat összefogó civil szervezetet vezet.

A Tisza Gyulán az 59 éves Ráki Zsoltot indítja, aki egyike a Tisza körül megjelent, erős helyi beágyazottságú tehetős vállalkozóknak. Harminc éve költözött a fürdővárosba, megvásárolt egy felszámolt tehenészeti telepet, ebből nőtte ki magát a Körös-Maros Biofarm, ami évente 7,5 millió millió liter tejet ad.