„Hagyjuk-e, hogy a kormány a jog fölé helyezze magát, és ezzel veszélyeztesse mindenki biztonságát? Budapest működőképessége mellett immár ez is a tét” - kezdi posztját Karácsony Gergely főpolgármester, amiben bejelenti, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a kormány friss, de visszamenőleges hatályú rendelete miatt.

A kormány a 15/2026. (II. 3.) rendeletben azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt nem lehet pert indítani, azonnali jogvédelemnek sincs helye az ügyben, és a folyamatban lévő pereket is le kell zárni.

A rendeletnek egyértelműen Budapest-ellenes éle van. Karácsony a szolidaritási hozzájárulás szerinte túlzó mértéke miatt fordult a bírósághoz. A főváros legutóbb január végén kért jogvédelmet a bíróságtól azután, hogy az Államkincstár inkasszót nyújtott be a szolidaritási hozzájárulás első idei részlete miatt, majd le is emelte azt a számláról.

A főpolgármester szerint „a kormányrendelet annak beismerése, hogy Budapestnek igaza van: az elvonások jog szerint visszajárnának. Beismerése annak is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája kudarc”.

De a konkrét pernél magasabb szintre emeli a kormányrendelet hatását.

„Ha ezt meg lehet tenni Budapesttel, akkor ebben az országban senki sincs biztonságban. Azt kérem, gondoljon bele mindenki, mennyire élhető az az ország, ahol a kormány, ha éppen úgy látja kedve, utólag megsemmisíthet bírósági ítéleteket. Ha a kormány veszélyhelyzeti rendelettel utólag semmisíthet meg bírósági ítéleteket, akkor Magyarországon a magyar kormány felmondja alapvető kötelességét a polgárai felé.”

A rendeletet Karácsony az igazságszolgáltatás függetlenségének megcsúfolásának, a bírói függetlenség semmibe vételének nevezi, ezzel pedig európai ügy is. „Mivel a bírósági döntések utólagos kormányzati felülírása nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ezért az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordulok, kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében”.

Az Amnesty International is úgy véli, hogy „kedden éjjel a kormány az egyik legdurvább támadását hajtotta végre a bíróságok és az önkormányzatiság ellen”. Emlékeztetnek arra, hogy az úgynevezett szolidaritási adót és nagyságát a kormány politikai alapon szabta ki több önkormányzatra, így Budapestre is. Az adóztatást a Főváros perrel támadta meg, amiben a Kúria tavaly novemberben úgy döntött, hogy az törvénytelen volt. „ A kormány azonban meglépte azt az aljasságot, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva hozott egy rendeletet, amiben megtiltotta, hogy ilyen pereket lehessen indítani, a folyamatban lévő eljárásokat pedig meg kell szüntetni. A kormány tehát egy neki kedvezőtlen helyzetben egyszerűen kinevezte magát bíróságnak, és a saját javára döntött”.

A Tisza fővárosi csoportja azt írja, hogy a kormány az éjjel kihirdetett rendelettel nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiság utolsó bástyáit rohamozta meg.

„Amit tettek, az nem kormányzás, hanem nyílt jogfosztás. A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazásával visszaélve, visszamenőleges hatállyal megtiltotta, hogy Budapest - vagy bármelyik önkormányzat - bírósághoz forduljon az igazságtalan szolidaritási hozzájárulás miatt. Elvágták a jogi utat, megvonták a bírói védelmet, egyszerűen betiltották az igazságszolgáltatást.”

Ez a rendelet a „fehérorosz útra” lépés mérföldköve - írja a budapesti Tisza, azzal folytatva, hogy ha a kormány ma egy tollvonással törölhet egy folyamatban lévő bírósági pert, mert fél, hogy elveszíti, akkor holnap:

• Bármilyen civil szervezetet indoklás nélkül felszámolhatnak.
• Bármelyik magyar állampolgár tulajdonára rátehetik a kezüket, megfosztva őt a jogorvoslattól.
• Bármelyik választott önkormányzatot csődbe vihetnek és államosíthatnak.

Navracsics Tibor és a kormányzati gépezet a választások előtt még „partnerségről” beszél, de a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő. Ez a rendelet a főpróba - írja a Tisza.

Zugló momentumos polgármestere, Rózsa András szerint „nincs mit szépíteni a kedd éjszaka történteken: a magyar jogállam hosszú szenvedés után végleg kimúlt. Pontosabban hidegvérrel meggyilkolták: a már eddig is száz sebből vérző áldozatnak a kegyelemdöfést a kormány rendelete jelentette, amely lényegében értelmetlenné tett bármiféle jogkeresést, jogorvoslatot, pereskedést. Igazából szélnek is lehetne ereszteni az összes bírót, hogy a kormány rendeleti úton dönthessen a peres ügyekről”.

Visszatérve Karácsony Gergely posztjához. A főpolgármester azt írta, nagyon remél, hogy a magyar bíróságokat nem téríti le a jogállamiság útjáról sem ez a kormányrendelet, sem a megfélemlítő propaganda. „Ha így lesz, a kártérítési perek révén egyensúlyban tudjuk tartani a költségvetésünket. De addig is óvintézkedéseket kell tennünk. Március közepéig, az iparűzési adó befizetéséig nem áll módunkban semmilyen beszállítói számlát kifizetni. Arra kérjük a budapesti vállalkozásokat, hogy ha tehetik, már a határidő előtt fizessék be az iparűzési adót. Így reméljük, eljutunk áprilisig. És bízunk a választókban, hogy olyan kormányt választanak meg, amelyik nem tekinti ellenségnek sem az önkormányzatokat, sem a nemzet fővárosát, Budapestet”.