2024 márciusában a gödi Samsung SDI vezetésében arról tárgyaltak, milyen eszközökkel lehetne ellehetetleníteni az Átlátszót, vagy legalább megakadályozni, hogy a jövőben a Samsungról írhasson, tudta meg a Telex. Ennek előzménye, hogy a lap munkatársa ekkortól kezdte el rendszeresen kikérni a Samsung SDI hatósági ellenőrzéseiről szóló jegyzőkönyveket, amiből kiderült, hogy a Samsung a szabálytalanságokkal munkavállalói tömegeit veszélyeztetni. Mivel ezekhez csak késve jutott hozzá, a legsúlyosabb, 2022-es és 2023-as mérgezésekről egy 2024. februári cikkben írt.

A Telex úgy tudja, a gödi Samsung vezetői „megütköztek azon, hogy az Átlátszó hozzájutott ezekhez a dokumentumokhoz, és nyilvánosságra hozta azokat”. A lap szerint a koreai tulajdonú cég menedzsmentje ekkor azt szerette volna elérni, hogy a kormány korlátozza valamilyen módon az Átlátszó munkáját. A lap birtokába került egy olyan dokumentum, ami a 2024. március 27-i vezetőségi ülés témáit tartalmazza, és a „Government target to stop or restrict Átlátszó by the finish of the election campaign” (Az Átlátszó kormány általi leállítása vagy korlátozása a választási kampány végéig) pontban többek között egy ilyen szerepel:

„In addition to the prosecution office, the Integrity Authority is also investigation the foreign funding of Átlátszó. Negative decision of the authority could lead Átlátszó cease operation”, amit a Telex így fordít magyarra: „Az ügyészségen kívül az Integritási Hatóság is vizsgálja az Átlátszó külföldi finanszírozását. A hatóság negatív döntése az Átlátszó működésének beszüntetéséhez vezethet.” (A lap forrásai szerint a dokumentumba fordítási hiba miatt került az Integrity Authority kifejezés, az ülésen valójában a Szuverenitásvédelmi Hivatalról volt szó.)

A dokumentumnak az ad különös jelentőséget, hogy három hónappal később, 2024 júniusában a Szuverenitásvédelmi Hivatal valóban vizsgálatot kezdett az Átlátszóval szemben, ennek során még magánszemélyek bankszámla-kivonatairól is kértek kimutatásokat. Az Átlátszó nem működött együtt a hivatallal, sőt, pert indított ellene (aminek első tárgyalásán a Lánczi Tamás által vezetett hivatal képviselője nem jelent meg). A hivatal hónapokig tartó eljárása egyébként arra jutott, hogy „az Átlátszó külföldi finanszírozás bevonásával (…) Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz”.

A hivatal a lap kérdéseire adott, jellemzően egy-két szavas válaszaiban – a 6 kérdésre összesen 9 szóval válaszoltak, ebből egy dátum volt – tagadta, hogy a vizsgálat megindításához bármilyen köze lett volna a Samsungnak. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője azt mondta a Telexnek: eleinte nem sejtették, hogy a cégnek köze lehet az eljáráshoz. Aztán „a vizsgálatot 2024 szeptemberében kiterjesztették a Göd-ÉRT Egyesületre, és ekkor Bodoky szerint már az Átlátszónet Alapítvány is kapott egy olyan kérdéssort a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, amelyből sejteni lehetett, hogy a Samsunggal kapcsolatos munkájuk is érdekli őket”. A cég nem válaszolt a Telex kérdéseire.

A legfontosabbak, amiket a Samsung-botrányról tudni érdemes: hétfőn jelent meg a Telexen egy cikk arról, hogy súlyosan mérgező, rákkeltő környezetben kellett dolgozniuk a gödi Samsung gyárban az embereknek, a cég belső jelentései szerint volt, hogy 510-szeres határérték túllépést mutattak ki az egyik ukrán állampolgárságú dolgozónál. Egy forrásuk szerint a cég a tömeges pozitív tesztekre úgy reagált, hogy elkezdte cserélgetni a dolgozókat a különböző részlegek között.

A cikk szerint a gyár mellett érvelt Szijjártó Péter külügyminiszter, aki kedden ezt hazugságnak nevezte, és a 444-nek azt állította, nem is volt olyan kormányülés, mint amiről a Telex ír. A kormány előtte, szokatlan módon, egy napig hallgatott a dologról. A kormányhivatal szerint a gyárban minden rendben volt, de az ügyben több képviselő feljelentést ígért.