Negyedik napja tart az újabb háború a Közel-Keleten, Trump szerint „a java még hátravan”

Emmanuel Macron francia elnök elrendelte, hogy a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó, annak légi egységei és a kísérő fregatt induljanak a Földközi-tengerre a közel-keleti helyzet miatt. A francia védelmi tanács vasárnapi ülésén az elnök közölte, hogy Franciaország megerősíti védelmi jelenlétét a Közel-Keleten, hogy megvédje ott tartózkodó állampolgárait és támaszpontjait, valamint támogassa azokat az országokat a térségben, amelyeket Irán az izraeli–amerikai csapások megtorlásaként vett célba.

„Ma a Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva van, és ezen a szoroson halad át a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-forgalmának mintegy 20 százaléka. A Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger szintén feszültség alatt áll és fenyegetett” – magyarázta Macron kedd esti beszédében. „Kezdeményező szerepet vállalunk egy olyan koalíció létrehozásában, amely – akár katonai eszközökkel is – képes helyreállítani és biztosítani a globális gazdaság szempontjából létfontosságú tengeri útvonalakon zajló hajózási forgalmat” – jelentette be a köztársasági elnök. Jean-Noël Barrot külügyminiszter kedden korábban elmondta, hogy Franciaország Rafale vadászgépeket vezényelt az Egyesült Arab Emírségek fölé, hogy megvédje ottani haditengerészeti és légi támaszpontjait.

Emmanuel Macron ugyan igazolhatónak nevezte az Egyesült Államok és Izrael iráni beavatkozását, a köztársasági elnök ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezek a katonai műveletek „a nemzetközi jog keretein kívül zajlottak”. Hozzátette, hogy Németországgal és az Egyesült Királysággal együtt egyértelművé tették, hogy a csapások mielőbbi leállítása kívánatos, és hogy a térségben tartós béke csak a diplomáciai tárgyalások újraindításával érhető el. Szerinte az iráni népnek „szabadon kell döntenie saját sorsáról”.

A francia elnök megerősítette, hogy további „légvédelmi eszközöket” és a „Languedoc” fregattot Ciprusra vezénylik. „Emellett szoros koordinációt folytatunk szövetségeseinkkel és európai partnereinkkel, elsősorban görög barátainkkal annak érdekében, hogy ezt a kelet-mediterrán térségben tett erőfeszítést az erre kész nemzetek megerősítsék” – tette hozzá.

Macron felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a Libanon elleni légicsapásokkal is: „Ez veszélyes eszkaláció lenne és stratégiai hiba.” Majd hozzátette: „Az elmúlt órákban a háború Libanonra is kiterjedt, ahonnan a Hezbollah súlyos hibát követett el azzal, hogy Izraelt támadta és veszélybe sodorta a libanoniakat.” (France24/Le Monde)

De ez továbbra is a Roszatom egyik legfontosabb projektje marad - jelentette ki Alekszandr Lihacsov, az orosz atomenergetikai állami vállalat vezérigazgatója Moszkvában. Arra figyelmeztetett, hogy egy, az objektumot érő csapás regionális léptékű katasztrófát okozhat. A Kommerszant hírportál szerint a várost, ahol az orosz építésű erőmű található február 28-án amerikai támadás érte. Iránból már evakuálták a Roszatom-alkalmazottak gyermekeit és a személyzet 94 nélkülözhető tagját, további kétszáz orosz szakember kivonására készülnek. Az orosz fél elvesztette a kapcsolatot az iráni atomenergia-ipar vezetésével, így Moszkvában nem tudják, mi történik az iráni nukleáris létesítményekkel - mondta a vezérigazgató. Emlékeztetett rá, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fényképeket tett közzé több iráni nukleáris létesítményről, amelyeket támadás ért. Aggodalmát fejezte ki az Irán nukleáris infrastruktúrája elleni támadások miatt, hangsúlyozva, hogy ez túllép az összes elven és nemzetközi megállapodáson a nukleáris biztonságról. Az atomenergetikai létesítmények biztonságának és sérthetetlenségének abszolút prioritásnak kell lennie - mondta az MTI tudósítása szerint.

Az amerikai elnök tett egy olyan összehasonlítást, amiből kevés brit miniszterelnök jönne ki jól, pláne mostanában, de a német kancellár társaságában különösen erős volt. Trump Keir Starmer brit miniszterelnökről jegyezte meg, hogy „nem Winston Churchill-lel van dolgunk”. Az amerikai elnök amiatt kezdte el pocskondiázni a brit miniszterelnököt, mert nem csatlakozott az Irán ellen támadáshoz. De még így is jobb járt, mint a spanyolok.

Donald Trump „borzalmas” szövetségesnek nevezte Spanyolországot, mert Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nem engedte a Rota és Morón támaszpontok használatát az Irán elleni háborúhoz. „Meg fogjuk szakítani Spanyolországgal az összes kereskedelmet, nem akarunk semmilyen kapcsolatot Spanyolországgal” - fenyegetőzött az amerikai elnök, miközben a Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt ovális irodában. Trump felhozta, hogy Spanyolország az egyetlen ország, amelyik nem kötelezte el magát amellett, hogy a GDP 5 százalékára emeli a katonai kiadásait. Az Egyesült Királysággal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy London megtagadta a Diego García szigetén, a Chagos-szigetcsoportban található közös bázis használatát.

„Használhatnánk a bázisaikat, ha akarnánk. Odarepülhetnénk és használhatnánk őket. Senki nem fogja megmondani nekünk, hogy nem használhatjuk. Nem is kell ezt tennünk. De ellenségesen viselkedtek, ezért azt mondtam, hogy nem akarjuk ezt. Spanyolországnak egyáltalán semmije sincs, ami érdekelne minket, kivéve az embereit, akik nagyszerűek. Nagyszerű embereik vannak” - ventilált Trump. (El Pais)

Az amerikai elnöke a német kancellárral, Friedrich Merzcel találkozott, és ezt remek lehetőséget kínált arra, hogy több témát is elmondja a véleményét az iráni háborúról. Az egyik a regionálissá váló konfliktus miatt alaposan megugró olajár volt. Azt mondta, hogy most egy „kicsit” drágább az olaj egy kis ideig, de aztán ahogy véget ér a háború, alacsonyabbak lesznek, mint előtte.

Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra utasította a hadsereget, hogy „nyomuljon előre, és foglaljon el további stratégiai pozíciókat” Libanon területén – írja a CNN. A védelmi miniszter keddi videónyilatkozatában közölte, hogy Netanjahuval együtt felszólították az Izraeli Védelmi Erőket (IDF), hogy „akadályozzák meg a támadásokat és védjék meg az izraeli határ menti közösségeket”.

„Az IDF az éjszaka folyamán műveleteket hajtott végre, és folytatta a térség feletti ellenőrzés átvételét. Az IDF továbbra is erőteljesen lép fel a Hezbollah libanoni célpontjai ellen”

– mondta a miniszter.

Izrael dél-libanoni benyomulása után a libanoni hadsereg „átcsoportosított” több száz katonát a határ közeléből északabbra. Egy libanoni katonai forrás a lapnak azt mondta, hogy az izraeli csapatok eddig „csak néhány száz métert hatoltak be libanoni területre, nem pedig kilométereket”, és hozzátette, hogy eddig nem volt összecsapás a libanoni és az izraeli erők között. Az Irán által támogatott libanoni fegyveres szervezet, a Hezbollah hétfőn és kedden is rakétákat támadta Izraelt, amire Izrael válaszcsapásokkal reagált.

Izrael fő nemzetközi repülőtere, a Tel-Aviv közelében található Ben Gurion repülőtér közölte, hogy az izraeli légteret szerdáról csütörtökre virradóra fokozatosan újranyitják. Az első szakaszban óránként mindössze egy leszállást engedélyeznek.

A repülőtér egy közleményben jelezte, hogy a második szakaszban óránként két utasszállító járat indulhat és érkezhet, ugyanakkor ennek időzítését nem részletezték. Izrael légterét szombaton zárták le, az Irán elleni amerikai–izraeli támadás megindításakor (Al Jazeera).

Ali Bahreini iráni ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy nincs szükségük külső segítségre, képesek megvédeni a saját országukat.

„Nem történt semmiféle egyeztetés Irán és a Hezbollah között. Önállóan döntenek és önállóan cselekszenek”

– mondta újságíróknak a libanoni szervezetről. Az izraeli hadsereg hétfőn az X-en közzétett közleményében azt írta: „A Hezbollah az iráni rezsim megbízásából tevékenykedik, izraeli civilekre nyit tüzet, és pusztulást hoz Libanonra.”

Az Irán által támogatott fegyveres szervezet hétfőn Ali Hámenei ajatollah megölése miatt rakétákat lőtt ki Izraelre, amire Izrael válaszcsapásokkal reagált. Az izraeli hadsereg katonái kedden Dél-Libanonban hajtottak végre műveleteket, miközben folytatják a Hezbollah elleni légitámadásokat is. (AP)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újabb nagyszabású csapássorozatot indított az iráni főváros, Teherán infrastruktúrája ellen. Légitámadások érték például a teheráni Mehrabad repülőteret, a Mehr hírügynökség által közzétett fotókon füst látható a terület felett. Korábban a hadsereg felszólította a civileket, hogy hagyják el Teherán egyik ipari övezetét, valamint a közelben található Pajám repülőteret.

Az iráni sajtó beszámolói szerint támadás érte a Szakértők Gyűlésének irodaházát is a Teherántól délre fekvő Kom városában. Ez az intézmény felelős a „legfelsőbb vezető” kiválasztásáért.

A Telegramon közzétett frissítésében az IDF azt írta, hogy infrastruktúrát és „az iráni rezsim által fegyvergyártásra használt létesítményeket” támadott, külön kiemelve, hogy „a hangsúly a ballisztikus rakéták gyártására szolgáló helyszíneken volt”. A hadsereg csapásokat hajtott végre Iszfahán városában is, ezek ballisztikus rakétarendszereket céloztak, köztük indítóállásokat és rakétatároló létesítményeket. (Times of Israel, Reuters, BBC)

A csapat minden tagja némán, egyenesen előre nézve állt a himnusz alatt.

A cikk folytatódik

Donald Trump amerikai elnök kizárta az Iránnal folytatandó tárgyalások lehetőségét. A közösségi oldalán azt állította, hogy Teherán csak azt követően kezdeményezett egyeztetést, hogy megindultak az amerikai–izraeli támadások.

„A légvédelmük, a légierejük, a haditengerészetük és a vezetésük megsemmisült. Tárgyalni akartak. Én azt mondtam: »Túl késő!«”

– írta az elnök, aki vasárnap még arról beszélt, hogy az iráni vezetők kérésére „tárgyalni fog” velük.

Közben Maszúd Peszeskján iráni elnök közölte, hogy az országot érő, eszkalálódó háború ellenére a kormány működőképes maradt, és az állami intézmények országszerte folytatják tevékenységüket. Az X-en azt írta, hogy a hatóságok szoros együttműködésben dolgoznak a tartományi vezetőkkel, miközben a helyzet továbbra is feszült. Közvetlen kapcsolatban állunk a kormányzókkal. A helyzet rendkívüli, de az ország nem állt le” – fogalmazott. (Al Jazeera, Times of Israel)

Irán kedden határozatlan időre megtiltotta valamennyi élelmiszer- és mezőgazdasági termék kivitelét – írja a New York Times. A kormány közlése szerint a döntés célja, hogy az alapvető és nélkülözhetetlen áruk esetében elsőbbséget biztosítsanak a lakosságnak.

Irán jelentős mennyiségben exportál mezőgazdasági termékeket – köztük gyümölcsöket, zöldségeket és fűszereket – a Perzsa-öböl menti országokba, valamint ázsiai és európai uniós piacokra.

A német külügyminisztérium bekérette Irán nagykövetét, hogy elítélje a „válogatás nélküli és aránytalan rakéta- és dróntámadásokat”, beleértve a civil célpontok elleni csapásokat is – írja az AP hírügynökség.

„Egyértelműen felszólítottuk az iráni rezsimet, hogy haladéktalanul hagyjon fel a térség államai ellen indított felelőtlen támadásaival. A támadások veszélyeztetik szövetségeseinket, a térségben szolgálatot teljesítő katonáinkat és állampolgárainkat”

– közölte a külügyminisztérium az X-en.

Az Egyesült Arab Emírségekben három ember meghalt, és további 68-an megsérültek az iráni támadásokban – közölte az ország védelmi minisztériumának szóvivője.

Abdul Nasser Mohammed Al-Humaidi tábornok arról beszélt, hogy Irán összesen 186 rakétát indított az ország ellen, mindössze egy rakéta csapódott be az ország területére. A légvédelem 172 rakétát elfogott, további 13 pedig a tengerbe zuhant. A légvédelem emellett 812, az ország ellen indított iráni drónt észlelt, 57 az ország területén zuhant le. A többi 755 drónt a légvédelem elfogta. (Guardian)

Az ENSZ emberi jogi hivatala – az elkövetők megnevezése nélkül – felszólította az iráni lányiskola elleni támadásért felelős erőket, hogy vizsgálják ki a „borzalmas” incidenst, és hozzák nyilvánosságra a megállapításaikat.

„A főbiztos Volker Türk haladéktalan, pártatlan és alapos vizsgálatot sürget a támadás körülményeinek feltárására. A vizsgálat lefolytatásának felelőssége azokat az erőket terheli, amik a támadást végrehajtották”

– mondta a Reuters szerint Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az eset kapcsán azt mondta, az amerikai erők „szándékosan nem vennének célba iskolát”.

Az iráni hatóságok közlése szerint szombat reggel a dél-iráni lányiskola elleni támadásban legalább 168, 7 és 12 év közötti lány, továbbá 26 tanár és négy szülő halt meg. A helyi beszámolók szerint kedden több ezren gyűltek össze Mináb városában az áldozatok temetésén.