„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette. Mint tudják, nagyon pontatlanok a lőszereikkel. Egyáltalán nem pontosak. Irán tette”

– mondta Donald Trump amerikai elnök szombaton a dél-iráni minabi lányiskolát ért támadásról, amiben legalább 168 gyermek és 14 tanár halt meg. A február 28-i bombázás az Irán elleni háború eddigi legvéresebb támadása, amiért továbbra sem vállalta senki a felelősséget. Az ENSZ szakértői bizottsága „mélyen megrázónak” nevezte a bombázást, az UNESCO pedig a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” minősítette azt.

Trump az állítását semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá – a kijelentést az amerikai hadsereg szóvivői sem erősítették meg –,

sőt, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Shajareh Tayyebeh általános iskola elleni csapást az Egyesült Államok hajtotta végre.

A Guardian összefoglalta, mit lehet jelenleg tudni az esetről, és miért utalnak a bizonyítékok az Egyesült Államok felelősségére.

Az iskola elhelyezkedése és videók a robbanásról

A Shajareh Tayyebeh iskola közvetlenül egy katonai komplexum mellett állt, ahol a Forradalmi Gárda (IRGC) haditengerészeti központja és egy klinikája is működött. A korábbi műholdképek szerint az iskola épülete egykor az IRGC-komplexum része volt, ám legalább kilenc éve fallal választják el a laktanyától.

Az épületen évek óta egyértelműen láthatók az oktatási intézményre utaló jelek: színes falfestmények a falakon és kisebb sportpályák – ezek egy része a műholdfelvételeken is jól kivehető.

A lap szerint semmi nem utal arra, hogy a csapás idején az iskola katonai célokat szolgáló létesítmény lett volna. Elhelyezkedése azonban magyarázatot adhat arra, hogy miért támadták a területet.

Az iskola bombázásáról több videó is megjelent az iráni közösségi médiában közvetlenül a robbanás után, ezeket a lap hitelesítette. Legalább négy felvétel ugyanazt a helyszínt mutatja különböző szögekből, azonos vizuális elemekkel, például az iskola jellegzetes, színes falfestményeivel. Az egyik videó a lányiskola romjait mutatja, majd a kamera elfordul, és a kerítés fölött sűrű füst látható, ami az IRGC-bázis irányából száll fel. Ez a felvétel volt az egyik első jel arra, hogy az iskola elleni támadás egy olyan csapássorozat része lehetett, ami a mellette lévő katonai komplexumot célozta.

Az első műholdképeket a támadás következményeiről március 4-én tették közzé. Ezeken a lerombolt iskola, valamint további négy, a komplexum falain belül lévő épület romjai láthatók.

Hol hajtott végre csapásokat az USA, Izrael és Irán?

Bár az Egyesült Államok konkrétan nem ismerte el, hogy az iskolát vagy a szomszédos IRGC-laktanyát támadta volna, azt közölte, hogy csapásokat hajtott végre a térségben. A Pentagonban március 4-én tartott sajtótájékoztatón az amerikai hadsereg bemutatott egy grafikát arról, hol hajtottak végre támadásokat. Bár Minab nincs külön megjelölve a térképen, az egyik amerikai–izraeli csapás helyszíneként jelölt pont megfelel Minab elhelyezkedésének. A grafika azt is jelöli, hol voltak iráni válaszcsapások az amerikai hadsereg szerint – Minab térségében azonban ilyen nem szerepel.

A térképet további amerikai és izraeli hírszerzési tájékoztatások is alátámasztják. Ezek szerint az Egyesült Államok első csapásai Irán déli partvidékére – ahol Minab is található – összpontosultak, míg Izrael az ország nyugati részén hajtott végre támadásokat.

Röviddel a bombázás után több közösségi médiás fiók – az elnök állításaihoz hasonlóan – azt terjesztette, hogy az iskolát egy eltévedt iráni rakéta találta el. Azok a fényképek azonban, amiket bizonyítékként mutattak be, a lap szerint mintegy 1600 kilométerre készültek Minabtól, az északi Zandzsán városában.

Az állítólagos iráni rakéta fotójának hátterében hóval borított hegyek láthatók, miközben Minab Irán jóval melegebb déli partvidékén fekszik, a műholdfelvételek szerint a környéken nincsenek hófödte hegyek. Az elnök nem hivatkozott közvetlenül erre a képre, és nem szolgált további bizonyítékkal arra, hogy valóban eltévedt rakétáról lett volna szó.

Úf felvétel és az árulkodó Tomahawk

Vasárnap az iráni állami Mehr hírügynökség közzétett egy videót, amin egy rakéta csapódik be egy minabi helyszínen. A felvételen a Bellingcat oknyomozó lap elemzése szerint Tomahawk manőverező robotrepülőgép látható, amint február 28-án becsapódik az iskola melletti haditengerészeti bázisba,

a konfliktusban részt vevő hadsereg közül pedig egyedül az amerikai hadsereg használ ilyen rakétákat.

Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikai erők Dél-Iránban hajtottak végre csapásokat abban az időszakban, ráadásul pont ilyen fegyverekkel.

„Az első tengeri csapásokat a Tomahawkok hajtották végre, amiket az Egyesült Államok haditengerészete indított”

– mondta Caine újságíróknak március 2-án, amikor a haditengerészet „megkezdte a csapásokat Irán déli frontján”.

A New York Times elemzése szerint az iskola súlyosan megrongálódott egy precíziós csapás során, nagyjából ugyanakkor, amikor az iskola melletti bázist támadás érte. A videón az látható, hogy a rakéta a bázis egyik orvosi rendelőként azonosított épületét találja el, miközben a háttérben már por- és füstfelhők emelkednek az iskola környékéről. A történtek pontos rekonstruálását nehezíti, hogy a helyszínhez független újságírók nem férnek hozzá, és kevés fegyvermaradvány került elő.

A légicsapásról Pete Hegseth-et is kérdezték a múlt héten. A Pentagont vezető miniszter, aki amúgy arról is beszélt, hogy „halál és pusztítás” fog záporozni Iránra, az iskolával kapcsolatban elmondta, hogy természetesen sosem támadnak civil célpontokat, de utánanéznek az esetnek és ki fogják nyomozni.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pedig kitért arra is, hogy az Egyesült Államok sosem támad civileket, szemben a zsarnok iráni rezsimmel, amelyik civileket és gyerekeket is gyilkolt. Figyelmeztetett arra is, hogy a rezsim nagyon hatékonyan használja a propagandát, és a Fehér Ház sajtótermében ülő riporterek közül sokan szerinte bedőltek ennek a propagandának. „Ezért óva intenék attól, hogy az Amerikai Egyesült Államokra mutogassanak, amikor civilek célba vételéről van szó, mert ez nem olyan dolog, amit ezek a fegyveres erők tennének” – mondta még el ezzel kapcsolatban.