Aki a kórházból jött ki szavazni
Alant Anna története Németországból.
„Az én választási történetem tegnap kezdődött. Olyan erősen fájt a torkom, hogy kénytelen voltam bemenni Lipcsében az ügyeletre, ahol élek. Ott az orvosok azt mondták, hogy valószínűleg meg kell műteni, mert egy tályog alakult ki a jobb oldali mandulámon.
Erre én azt válaszoltam az orvosnak, hogy ez nem lehet, hiszen másnap Berlinbe kell utaznom szavazni. Magyar lakcímem van, ezért csak ott tudom leadni a voksomat. Az orvos erre azt mondta, hogy tudja, ez most nagyon fontos – a legjobb barátja is magyar –, és reméli, hogy talán jobban leszek.
A következő orvos, aki megvizsgált, végül úgy döntött, hogy bent tartanak három napra, de szerencsére nem kell megoperálni, csak antibiotikum-kúrát kapok. Ő is megértette, mennyire fontos számomra a szavazás, és azt mondta, talán még sikerülhet eljutnom.
Őszintén szólva ekkor még nagyon rosszul voltam. Minden nyelés fájt, és el sem tudtam képzelni, hogy képes leszek utazni. Estére azonban sokkal jobban lettem, és elkezdtem hinni benne, hogy mégis meg tudom csinálni.
Egy chemnitzi barátommal már korábban megbeszéltük, hogy autóval elvisz Berlinbe. Másnap délelőtt 10:10-kor végül sikerült meggyőznöm az orvost, hogy kiengedjen. A kórházban mindenki drukkolt nekem, hogy eljuthassak szavazni.
11 órakor már a barátom autójában ültem Berlin felé. Délután 15:30-kor pedig sikeresen leadtuk a szavazatunkat.
Nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerült. A képeken még rajta a kórházi szalag a kezemen. Nagyon remélem, hogy sikerült a rendszerváltáshoz hozzájárulnom! Annyira izgulok!”