A NATO több tagállama hétfőn közölte, hogy nem vesz részt Donald Trump amerikai elnöknek a Hormuzi-szoros blokád alá vonásáról szóló tervében, és csak a harcok lezárása után lennének hajlandók szerepet vállalni a térségben. A döntés tovább növelheti a feszültséget Washington és szövetségesei között.

Trump hétfőn bejelentette: az amerikai hadsereg megsemmisíti azokat az iráni hajókat, amelyek a hétfőn életbe lépett blokád közelébe merészkednek. A lépésre azután került sor, hogy a hétvégi tárgyalások nem hoztak áttörést a hat hete tartó konfliktus lezárásában. Bár az elnök korábban nemzetközi együttműködésről beszélt a Hormuzi-szoros lezárásában, az amerikai hadsereg később pontosította: az intézkedés csak az iráni kikötőkbe tartó vagy onnan érkező hajókra vonatkozik.

A február 28-án kezdődött háború óta Irán nagyrészt minden más hajó elől elzárta a szorost, és hosszabb távon is fenn akarja tartani ellenőrzését, akár díjat is szedve az áthaladóktól. Trump vasárnap a Truth Socialön azt írta: „A blokád hamarosan megkezdődik. Más országok is részt vesznek majd benne.”

Ezzel szemben több NATO-tag, köztük az Egyesült Királyság és Franciaország jelezte: nem kívánják katonai részvétellel támogatni a blokádot. Inkább egy olyan kezdeményezésen dolgoznak, amely a világ olajellátásának mintegy ötödét biztosító tengeri útvonal újranyitását célozza.

„Nem támogatjuk a blokádot” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a BBC-nek, hozzátéve, hogy „jelentős nyomás” ellenére sem akarják belerángatni országukat a háborúba.

A Reuters diplomáciai forrásai szerint Mark Rutte NATO-főtitkár ugyanakkor figyelmeztette az európai kormányokat, hogy Trump rövid időn belül konkrét vállalásokat vár a szoros biztonságának garantálására. Rutte szerint a NATO csak akkor játszhat szerepet, ha a 32 tagállam megegyezik egy közös misszió létrehozásáról. Több európai ország jelezte: hajlandó lenne részt venni egy ilyen műveletben, de csak tartós tűzszünet és egy olyan, Iránnal kötött megállapodás után, amely garantálja hajóik biztonságát. Emmanuel Macron hétfőn bejelentette, hogy Franciaország Nagy-Britanniával és más országokkal közösen tárgyalásokat kezdeményez egy többnemzetiségű misszió létrehozásáról.

A tervek szerint a kifejezetten védelmi jellegű művelet a helyzet stabilizálódása után indulna, célja pedig a biztonságos hajózás feltételeinek megteremtése és az olajszállító hajók kísérése lenne. Egy mintegy harminc ország részvételével zajló egyeztetésre már a héten sor kerülhet Párizsban vagy Londonban. Egy európai diplomata ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy Trump támogatná-e az elképzelést, miután már elrendelte a blokádot: szerinte kérdés, hogy az amerikai elnök „akar-e egyáltalán ilyen missziót”, ha a szorost saját politikai nyomásgyakorlásának eszközeként használja.

A Reuters idézi Hakan Fidan török külügyminisztert is, aki szerint a Hormuzi-szorost diplomáciai úton kellene újranyitni, és egy nemzetközi erő felállítása túl bonyolult lenne. Egyben azt javasolta, hogy a NATO egy júliusi, ankarai csúcstalálkozón rendezze viszonyát Trumppal. (via Reuters)