Nem csupán Magyarországon hoz jelentős változásokat a NER bukása, minden bizonnyal lesznek nemzetközi leágazásai is, hiszen az elmúlt években Orbán Viktor – párhuzamosan azzal, ahogy ráunt a belpolitikára – nagyon komoly állami erőforrásokat fordított arra, hogy európai szinten is befolyásos tényezővé váljon.
Az „el kell foglalni Brüsszelt” mantrájának céldátuma ugyan folyamatosan odébb lett tolva az időben, de tény, hogy a Néppártot a biztos kizárást elkerülve otthagyó Fidesz vezetésével új szélsőjobboldali EP-frakció jött létre, és a magyar kormány rengeteg állami és államközeli forrást fordított a színtér megerősítésére. Ennek a projektnek lett kiemelt uniós eszköze az MCC Brussels, ami az elmúlt években több milliárd forintnyi forrásból működött, és amit a nemzetközileg is jegyzett magyar–kanadai szociológus, Frank Furedi vezet.
Furedi saját elmondása szerint szinte véletlenül került az intézet élére, 2022-ben egy londoni pubban szúrta ki Orbán Balázst, aki odahívta a társaságához. Ekkor mondta el nekik, hogy fontos lenne a Fidesznek, hogy aktívabb legyen Brüsszelben, ellensúlyozandó „a magyarellenes propagandát”, és ebből a felvetésből nőtt ki az intézet, ami az elmúlt években az egyik legvastagabban finanszírozott brüsszeli thinktank, egyben a nemzetközi EU-szkeptikus szélsőjobboldal jegyzett fóruma lett.
Furedi kedden az MCC Brussels csatornájára feltöltött videóban értékelte a Fidesz választási vereségét. Ezt elmondása szerint rosszul fogadta, de ilyenkor különösen fontos, hogy ne adják fel a harcot, menjenek tovább előre. Ráadásul a választással kapcsolatban két jó hírt is meg tudott osztani: egyrészt, hogy bebizonyosodott, hogy Magyarország igenis működő demokrácia, szemben azzal, amit szerinte a nyugati sajtó mondott folyamatosan. (Erről a kérdésről kedden írtunk hosszabban.) Mint fogalmazott, Orbán gyorsan és méltóságteljesen fogadta a vereséget, míg Magyar Péter kicsinyesen és nem úriember módjára reagált – bár azt nem fejtette ki, hogy itt mire gondolt pontosan.
A másik jó híre még érdekesebb volt: azzal kezdte, hogy bár a sajtóból azt hallani, hogy a Fidesz veresége visszalépést jelent az európai populista mozgalom számára, de szerinte a Tisza vezetője sosem kifogásolta azokat az értékeket és világnézetet, amelyekért a Fidesz kiállt. Legyen szó a bevándorláspolitikáról, a határok megnyitásának kérdéséről, arról, hogy ne engedjék, hogy „a multikulturális társadalom kiszorítsa a magyar társadalmat”. Furedi hozzátette,
hosszú listát tudna írni azokról a dolgokról, amelyek az Orbán-kormányt jellemezték, és melyeket a Tisza sosem vitatott.
Akarva-akaratlanul, de az MCC által fizetett szociológus ezzel élesen szembement a Fidesz kampányának legfőbb üzenetével, ami éppen arra épült, hogy milyen cudar világ jön itt például bevándorlásügyileg, ha Magyar kerül hatalomra.
Furedi ezután áttért annak elemzésére, hogy szerinte miért veszített a Fidesz. Felemlegette azt az érvet, amit a hazai fideszes nyilvánosságban is sokat lehetett hallani a napokban, miszerint 16 év sok idő, és az emberek új arcokat akartak látni, de szerinte ez az érv nem magyaráz meg túl sok mindent.
Akkor már fontosabb, hogy a Fidesz számos politikusa nagyon önelégültté és elkényeztetetté (entitled) vált.
Szerinte a Fidesz sok politikusa „szinte magától értetődőnek tartotta, hogy Isten adta nekik ezt a jogot a kormányzati pozíciók betöltésére, mintha Isten valahogy kijelentette volna, anélkül, hogy valaha is választásokon indultak volna, anélkül, hogy valaha is olyan küzdelmeket vívtak volna, mint az emberek 30 évvel ezelőtt, hogy joguk van a kormányzásban részt venni”. Ezek a politikusok közben minden érdeklődésüket elvesztették arra, hogy hétköznapi magyar emberekkel beszéljenek, csak olyanokkal álltak szóba, akik rájuk hasonlítottak.
Furedi úgy látja, „nagyon-nagyon jólesett nekik, hogy a Fidesz körüli emberek a Fideszt támogatták, micsoda meglepetés”, de eszükbe se jutott vidékre menni, és megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a világról. Ez súlyos politikai bűn, amiből tanulnia kell az európai „patriótáknak” is.
A második probléma az volt, hogy a Fidesz évekkel ezelőtt lemondott a fiatalokról. Furedi beszélt is erről fideszesekkel, magyarázta, ám ők annyival intézték el a dolgot, hogy majd a mostani fiatalok is konzervatívok lesznek, ha idősebbekké válnak. Mire ő szociológusként azt mondta nekik, hogy nincs olyan természetes folyamat a társadalmakban, ami ezt garantálná, ráadásul a kormányellenes fiatalok beszélnek a szüleikkel is, és rájuk is hatással vannak.
Furedi azt mondta, sokan azért intézték el ennyivel a dolgot, mert féltek attól, hogy ténylegesen beszéljenek olyanokkal, akik nem mondanák azt, hogy „igen, uram”, és akikkel nehéz lenne kapcsolatba lépni. Majd hosszabb fejtegetésekbe kezdett a fiatalok úgynevezett terápiakultúrájáról, amiben az identitáspolitika és a pszichologizálás keveredik, és ami az Egyesült Államokból kiindulva azt tanítja, hogy ami igazán fontos, az a te személyed, a közösségek és a hagyományok nem számítanak. Furedi úgy látja, a Fidesz 2024-ben, az influenszertüntetés idején veszítette el a választást, ő viszont akkor ismerte fel, hogy Európa számos országához hasonlóan itt is megváltozott a korszellem. (Apró kiegészítés: az állítása arról, hogy a Fidesz lemondott a fiatalokról, meggyőzően hangzik, de a választás éjszakáján és azóta látott jelenetek nem arra utalnak, hogy a magyar fiatalok ne kapcsolódnának a közösségükhöz.)
A harmadik, nagyon súlyos probléma Furedi szerint, hogy a Fidesz kommunikációs stratégiája egyszerűen kínos volt a Tiszáéhoz képest. Egyrészt a kormány a kezdetektől azt mondogatta, hogy a Tisza egyszemélyes történet, nem kell komolyan venni, pedig közben Magyar látványosan megtestesítette az elégedetlenséget, és hónapról hónapra erősebb lett. Ehhez képest a Fidesz azután is kitartott sokáig az üzenete mellett, hogy a Tisza 2024 tavaszán közel harminc százalékot szerzett az EP-választásokon.
„Ha harminc százalékot kap valaki a választásokon azután, hogy még csak párszor mondott pár dolgot a nyilvánosság előtt, nem kell politikatudományból Phd-hallgatónak lenned, hogy megértsd: valódi problémával nézel szembe” – tette hozzá Furedi, mondván, a Fidesz mindezek ellenére kitartott e mellett a „propagandatípus” mellett.
Ehhez képest Furedi szerint Magyar Péter kommunikációs stratégiája rendkívül innovatív volt, a vidéki menetekkel, különféle rituálékkal vagy azzal, ahogy a közösségi médiát használta. Ezek miatt a kormány a saját üzenetek megfogalmazása helyett 2024 nyarától kezdve folyamatosan a Tiszára volt kénytelen reagálni.
Mindezzel együtt úgy látja Furedi, „nehéz helyzetben vagyunk”, de nem reménytelenben. Szerinte a problémákat a Fideszben is felfogták, és most az a kihívás, hogy megújítsák a pártot. „Meg kell szabadulnunk a haszontalanoktól, azoktól a politikusoktól, akik nem feltétlenül a tehetségük, hanem a családi kapcsolataik vagy a baráti hálózatuk révén jutottak vezető pozícióba, illetve azoktól, akik nem hajlandók küzdeni” – mondta ezzel kapcsolatban, többes szám első személyben megfogalmazva a Fidesz előtt álló feladatokat.
Szerinte nincs igaza azoknak, akik azt mondják, hogy a Fidesz veresége miatt a többi populista párt, akár a portugál Chega, a spanyol Vox vagy a francia Nemzeti Tömörülés erősödése is megtorpan. Mint fogalmazott:
a populizmus eszméjét nem győzték le, a Fidesz lőtt hatalmas-hatalmas öngólt.
Magyar Péter a kampányban és a megválasztása után is elmondta, hogy kormányra kerülve nem fognak többet állami forrásokból olyan projekteket finanszírozni, mint az MCC és társintézményei, illetve a CPAC szervezése. Ezért is lehetett, hogy az MCC még az utolsó pillanatban is további 25 milliárd forintot kapott a Moltól. Az Orbán Balázs vezette káderképző ugyanis 2021-ben kapta meg az államtól az óriásvállalat részvényeinek tíz százalékát, az olajtársaság pedig szokatlan időpontban, két nappal az országgyűlési választások előtt tartotta éves közgyűlését, ahol óriási osztalékkifizetésről döntöttek.
Talán ezért is, de az MCC Brusselsnél egyelőre arra számítanak, hogy minden mehet tovább az eddigiek szerint. Ezt erősítette meg az intézet nevében John O’Brien az Euronews kérdésére. A New York Times arról írt, hogy az MCC Brussels tisztviselői abban bíznak, hogy az intézetük annyira fontossá vált az európai színtéren, hogy máshonnan is tudnak új forrásokat keríteni, ha arra kerül a sor. Furedi arról beszélt az amerikai lapnak, hogy ha „odáig fajulna a helyzet”, hogy anyagilag próbálnák meg őket ellehetetleníteni, akkor alternatív finanszírozási forrásokat keresnének.
Az MCC Brussels sokáig próbálta titkolni, mennyiből működnek, a beszámolójukat csak azután tették közzé, hogy vizsgálat indult velük szemben az uniós lobbiszervezetekre vonatkozó átláthatósági szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Így 2025 őszén felkerült az Európai Unió honlapjára a szervezet átláthatósági jelentése, amiből kiderült, hogy az előző évben 6,37 millió euróból, akkori árfolyamon mintegy 2,5 milliárd forintból működhettek, és a költségvetés több mint 99 százaléka a budapesti központból érkezett.
választás 2026
POLITIKA
tisza
belpolitika
frank füredi
európai politika
fidesz
néppárt
Magyarország
magyar péter
orbán viktor
brüsszel
Orbán Balázs
mcc brussels
választás 2026
241 milliárd osztalékról döntött a Mol, három politikaközeli alapítvány a főkedvezményezett. Ennyiből már leválhattak volna az orosz olajról.
A gyermekek védelmében szervez tüntetést Pottyondy Edina. „Hogy miért nem érdemes cselekedni, arra ezer érvet fel lehet hozni, hogy miért érdemes, arra csak egyet: ez a mi hazánk” – mondta a 444-nek.
A pénzt a budapesti központ biztosította.
Az MCC elhasalna a nagytakarítási törvény alapján (mármint ha Lánczi Tamás cenzúrahivatala nem arra lenne kitalálva, hogy a kormánnyal szemben kritikus hangokat elfojtsa).
A vasárnapi választás nagy tanulsága, hogy a népakarat ellenében már középtávon is csak erőszakkal lehet hatalmon maradni. A hazudozásban ennyi volt.
1990-ben jóval alacsonyabb volt a választási részvétel, és a fiatalokat is minden inkább foglalkoztatta, mint a politika. Akik azonban most ott ünnepeltek a Duna-parton, már most megtanulták azt, amihez a szüleik generációjának évtizedek kellettek.
Nem hozták nyilvánosságra a bevételeik forrását. A kérdés az, amióta lobbiznak.