„Ha kell, lesz pénz a börtönférőhelyek bővítésére is, se elítélt emberkereskedőket, se politikusokat nem engedünk szabadon helyhiányra hivatkozva. Vagy ha úgy jobban értik Hatvanpusztán: elindítjuk az »út a börtönbe« programot.”

Magyar Péter a 2025. februári évértékelőjén beszélt erről, majd az országjárásán is rendszeresen szóba hozta, sőt: ez az ígéret kapta a legnagyobb tapsot.

„Tudjuk, kik vagytok, mit tettetek, és nem felejtünk” – mondta ugyanezen az évértékelőn Magyar, és kiemelte Orbán Viktor „hét tettestársának” nevét. Ketten közülük – Vörös József, Kertész Balázs – ügyvédek, négyen szerepeltek a leggazdagabb magyarok százas toplistáján – Balázs Attila, Szeivolt István, Kis-Szölgyémi Ferenc, Keszthelyi Erik –, bár különböző gazdasági ágazatokból, míg a hetedik, Benkő Szilárd, akinek bár szintén van szép számmal üzleti érdekeltsége, leginkább Szijjártó Péter külügyminiszter bizalmasaként és egykori futsalos csapattársaként ismert.

Szijjártó és Matolcsy börtönbe megy?

Vannak náluk nagyobb halak is, így a Magyar Nemzeti Bank pénzével bűvészkedő Matolcsy György egykori jegybankelnök vagy Szijjártó Péter külügyminiszter, akiről Magyar nem sokkal a választás előtt azt mondta: „A jelenlegi információk szerint Szijjártó Péter összejátszik az oroszokkal, elárulva a magyar és az európai érdekeket. Ez hazaárulás, amiért életfogytiglani szabadságvesztés jár. A Tisza-kormány azonnal kivizsgálja az ügyet.”

Mellesleg a hazaárulás nemcsak politikai, hanem létező jogi kategória is.

A magyar politikában ritka volt a hazaárulás miatti ítélet. Az egyik legnevezetesebb eset Zichy Ödöné, a magyar főrendi ház tagjáé, fejéri főispáné volt, akit 1848. szeptember 30-án fogtak el. De hazaárulás miatt ítéltek el számos nyilas vezetőt is a második világháború után, ekkor ezt úgy nevezték: hűtlenség.

Nem lopta, kapta