„Az Alkotmánybíróság teljes üléseiről nem nyilvános emlékeztető készül. A 2026. április 21-i teljes ülésen az emlékeztetőben foglaltak szerint az egyik alkotmánybíró politikai tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek végén felkérte az Alkotmánybíróság elnökét az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására” – írta megkeresésünkre az Alkotmánybíróság sajtóosztálya.

A válaszukban nem nevezték meg, melyik alkotmánybíróról van szó, de a Magyar Hang csütörtökön azt írta, több forrásból megerősített információi szerint Szabó Marcel szólította fel lemondásra Polt Pétert. Szabó a cikk szerint felolvasott egy nyilatkozatot, és azzal érvelt, hogy Polt múltja miatt az AB megítélése, társadalmi presztízse olyan alacsonnyá vált, hogy csak az elnök távozása mentheti meg az intézményt.

A lap azt írta, hogy a rendkívül feszült hangulatú ülésen az indítványról nem volt vita, és Polt sem reagált rá.

Ezzel szemben a sajtóosztály azt írta, „az elnök több más alkotmánybíró hozzászólása után részletesen válaszolt az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy döntéseiben mindenkor és a jelen esetben is a testület érdekeinek megfelelően jár el.”

Azt viszont megerősítették, hogy vita nem volt: „az Alkotmánybíróság teljes ülése nem folytatott vitát a felvetésről, figyelemmel arra, hogy nincs hatásköre sem az elnök kinevezésére, sem pedig az elnöki tisztség megszűnésével összefüggésben. Méltatlansági indítványt pedig, amelynek megvitatására és az arról való döntéshozatalra a teljes ülésnek joga van, senki nem terjesztett elő.”

Korábban az Alkotmánybíróság elnökét a tagok maguk közül választották ki, de a Fidesz ebben is biztosra ment, és már a parlament választja meg az elnököt. Így lett az AB elnöke Sulyok Tamás, majd tavaly Polt Péter addigi legfőbb ügyész is. Polt legfőbb ügyészként a Fidesz golyófogója volt, a NER kiépülését számos intézkedése, illetve annak hiánya segítette, a trafikmutyitól az Elios-botrányon át több uniós támogatást érintő korrupciógyanús ügyig lehetett neki hálás a Fidesz, amelynek Polt korábban tagja volt.

Az Alkotmánybíróság sajtóosztálya a választ azzal zárta, hogy a testület „továbbra is irányadónak tartja korábbi nyilatkozatát, amely szerint feladatait a hatályos Alaptörvény és a rá vonatkozó jogszabályok által meghatározott alkotmányos keretek között látja el. Fontos megjegyezni továbbá, hogy az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetőek, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe.”

A Polt Pétert lemondásra felszólító Szabó Marcel 2016-ban lett az AB tagja, korábban a jövő nemzedékek szószólója volt. Alkotmánybíróként többször voltak a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai, ő volt az egyetlen, aki különvéleményt fogalmazott meg a közmédia Facebook-oldaláról szóló határozatban a választás előtt (az AB abban a határozatban lényegében azt mondta ki, hogy nincs azzal semmi baj, ha a Fidesz kampánykiadványaként működtetik a közmédia Facebook-oldalát).

Magyar Péter az Alkotmánybíróságnak is május 31-ig adott időt a lemondásra, különben a kétharmados felhatalmazással módosítják az Alaptörvényt, és úgy távolítják el őket a hivatalukból. Magyar ugyanezzel a határidővel a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a GVH és az Állami Számvevőszék elnökét is lemondásra szólította fel.