Athén kétségbeesetten próbálja kiszorítani a turistáknak legalább egy részét

Ahogy számos top turisztikai célpont, úgy Athén is küzd a saját identitásának megőrzéséért és a saját lakosai érdekeiért. A görög főváros 700 ezer lakosának kell valamit kezdenie a hozzájuk érkező évi 8 millió turistával, akik ugyan rengeteg bevételt termelnek, de turistaáradat a helyieket a lakhatási költségek elszállásával, magas árakkal és az infrastruktúra összezuhanásával is fenyegeti.

2024-ben ez a jelenség már nagyon látványos és politikai téma lett, és számos városban mozgalmak indultak a túlturizmus visszaszorítására. Ekkor forgattunk mi is Athénban:

A szocialista polgármester, Haris Doukas 2024-ben azzal az ígérettel ült be a székébe, hogy élhetőbbé teszi a várost. A faültetési programnak gyorsan nekilátott, de a turistagyérítési projektje csak most durranhat be: a görög parlamentben most tárgyalt, a turisztikai célú földhasználatról szóló törvényjavaslatot felhasználva

a város történelmi központjában az új üzleti tevékenységek teljes körű betiltását szorgalmazza.

„Athén nem működhet úgy, mint egy hatalmas szálloda. Szükség van korlátozásokra és szabályokra. A városoknak is beleszólásuknak kell lennie a fejlődésük irányába” - mondta a Guardiannek. Le akarja állítani az összes turisztikai beruházást Plakában, az Akropolisz oldalában fekvő kisutcás kerületben.

„Nincs több hely. Sem rövid távú bérbeadásra, sem apartmanszolgálatásra, sem szállodákra, sem bármilyen más turisztikai célra. A terület túltelített” – mondta. „Ki akarjuk mondani egy törvénybe foglalt javaslatban, hogy elég volt.” A befektetőknek szeriinte a főváros más, „kevésbé zsúfolt” területeire kellene átvonulniuk.

A polgármester bedobta azt az ötletet is, hogy fagyasszák be az új szállodák építési engedélyeinek kiadását.

Meglepetésére a héten váratlan helyről kapott támogatást: a szállodatulajdonosok befolyásos szövetségének vezetője, Evgenios Vassilikos szintén felvetette a szállodák építésének korlátozását, példaként említve Barcelonát, ahol 2017 óta nem adnak ki engedélyeket új szállodákra. „Nem kell feltalálnunk a kereket” – mondta a szállodatulajdonos, hozzátéve, hogy eljött az idő, amikor a főváros turisztikai szektorának komolyan el kell gondolkodnia azon, hol szeretne lenni 10 vagy 15 év múlva.

Doukast egyértelműen inspirálta Jaume Collboni, a szintén baloldali barcelonai kollégája, aki nemrég jelentette be a rövid távú bérbeadások teljes tilalmát 2028 novemberétől, amikor több mint 10 ezer lakás engedélyét visszavonják annak érdekében, hogy a város a lakói számára élhetőbbé váljon. Athén és Barcelona – és amúgy Budapest is – azon 15 város közé tartozik, amelyek polgármesterei csatlakoztak egy európai lakásügyi cselekvési tervhez, amely arra ösztönzi az EU-t, hogy határozott lépéseket tegyen a válság megoldása érdekében.