Miközben a Fidesz különböző testületei a bukást elemzik, Orbán Viktor állítja, hogy mindent megtettek a korrupció ellen, és kitérő választ ad arra, hogy a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása után mi lesz Mészáros Lőrinc vagyonával és Hatvanpusztával, nagyon komoly mozgások mehetnek a NER gazdasági hátországában.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró után a Guardian is arról írt, hogy a NER-hez kötődő oligarchák mentik ki a pénzt az országból. A Guardian két fideszes forrása alapján állítja, az Orbán Viktorhoz közeli belső kör három tagja közel-keleti országokba menti át a vagyonát. A cikkben Szaúd-Arábiát, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket említik, míg mások állítólag Ausztráliát és Szingapúrt nézegetik. A vagyonnal a lap forrásai szerint Bécsből szállnak fel a magánrepülők. (A történet másik szála, hogy állítólag az Orbánhoz közeli magas rangú szereplők amerikai álláson gondolkodnak.) A cikkben semmi konkrétum nem volt, így próbáltuk, de nem tudtuk ellenőrizni a mozgások alapján ezt az állítást.

Az elmúlt napokban Magyar Péter is többször beszélt a vagyonmentésről, de ő más országokat is említett. Szombaton arról beszélt, hozzá olyan információk jutottak el, hogy „az orbáni oligarchák tízmilliárdos nagyságrendben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emírségekbe, az Egyesült Államokba, Uruguayba és más távoli országokba.”

Hozzátette, tudomása van arról, hogy „a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagyértékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával.”

Ezek után felszólította a NAV vezetőit „a lopott pénzek haladéktalan zárolására”, a legfőbb ügyészt, az országos rendőr-főkapitányt és a NAV elnökét pedig arra, hogy vegyék őrizetbe „a magyarokat megkárosító bűnözőket”, hogy ne tudjanak olyan országba menekülni kormányalakítás előtt, ahonnan „egyelőre nincs kiadatás.” Magyar szerint több oligarcha család már távozott is, és szerinte a Mészáros család is Dubajba repül.

Magyar szombati videójára a Mészáros Csoport hétfőn küldött egy közleményt arról, hogy a cégcsoport 60 ezer embert foglalkoztat, a GDP jelentős százalékát ők adják, és elkötelezettek a magyar gazdaság fejlődése mellett. A közlemény szerint Mészáros Lőrinc elsődleges célja, hogy a nála dolgozó munkavállalók biztonságban érezzék a megélhetésüket, a nyilvános üzenetek és „félreérthető kijelentések” bizonytalanságot keltenek bennük a jövőjükkel kapcsolatban, ezért levelet írt Magyar Péternek, „a kialakult feszült helyzet rendezése céljából.”

A BDPST szóvivője pedig a Financial Timesnak reagált, a Telex szemléje szerint azt írta, Tiborcz a cégen keresztül tervezi folytatni üzleti tevékenységét Magyarországon, és elkötelezettek a hosszútávú jelenlétben.

A bejelentések 40 százaléka gyanús a NAV-nak is

Magyar állításaival kapcsolatban szombaton megkerestük a NAV-ot, megkérdeztük, valóban felfüggesztettek-e nagyértékű külföldi utalásokat pénzmosás gyanújával, és mennyire gyakoriak a hasonló lépések, mire vasárnap közölték, hogy a konkrét ügyekben nem nyilatkozhatnak, mert kötelesek biztosítani, hogy minden esetben titokban maradjon a bejelentés és annak tartalma.

Ezek után leírták, hogy a bankok kötelesek bejelentést tenni, ha pénzmosásra utaló körülmény merül fel, és fel kell függeszteniük az ügyletet. Ez legfeljebb 7 munkanapig tarthat, és a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája is legfeljebb 7 napig vizsgálódhat az értesítést követően. Az operatív elemzésük eredményét csak a rendőrségnek vagy ügyészségnek továbbíthatják a bűncselekmények megelőzése céljából. (Akkor tesznek jelzést, ha gyanúsnak ítélik az ügyletet, a vagyont a nyomozó hatóság zárolhatja vagy foglalhatja le.)

Elküldték a statisztikát is: tavaly 25129 bejelentést kaptak, és 3185 ügyletet függesztettek fel. A bejelentések és a felfüggesztések száma is nőtt a korábbi évekhez képest.

Magyar Péter hétfőn az egészet úgy kommentálta, hogy a NAV nem cáfolt semmit, azóta pedig megtudta, hogy több, NER-hez közeli stróman számláját is zárolták. Felszólította a NAV elnökét, hogy a zárolások ügyében tegyen rendőrségi feljelentést, hogy a nyomozó hatóságok ki tudják vizsgálni az érintett milliárdok eredetét.

Megkérdeztük a NAV-ot, hogy a választás óta eltelt időszakban az iroda hány operatív vizsgálatot végzett, hány esetben fordultak a nyomozó hatósághoz vagy tettek feljelentést.

Ezt a választ is azzal kezdték, hogy konkrét ügyekben nem nyilatkozhatnak, de idén január 1. és április 12. között 5876, április 13-tól 26-ig 804 bejelentés érkezett a bankoktól a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájához (NAV PEI).

A NAV azt írta, a törvény alapján a bankok az ügyletek egy részét felfüggesztették, de nem az összeset. (Ahogy már említettük, a felfüggesztés legfeljebb 7 munkanap.) A pontos arányokról későbbre ígért tájékoztatást az adóhatóság.

Arra sem adtak konkrét választ, hogy a választás után hány esetben fordultak ők más a hatóságokhoz, csak a teljes éves adatot küldték:

„Idén április 26-ig az érintett szolgáltatók (bankok, pénzváltók, székhelyszolgáltatók, könyvelők stb) 7719 esetben tettek bejelentést. A NAV PEI az érintett ügyek több mint 40 százalékban tett jelzést az illetékes, bűnügyekben eljáró hatóságnak. Idén április 26-ig összesen 3 446 bejelentés adatait továbbította.”

A NAV szerint ez az arány jellemezte az elmúlt két évet is. 2024-ben 19936 bejelentést kaptak, és 8359 esetben küldtek jelzést a hatóságoknak, a tavalyi bejelentések közül 11577-et küldtek tovább.

A rendőrség hétfőn először egy kommentben jelezte, hogy dolgoznak, majd kedden kiadtak egy hosszabb közleményt arról, hogy „az egyelőre feltételezett vagyonmenekítést”, tehát a jogtalanul megszerzett pénz és egyéb vagyontárgyak elrejtését célzó tevékenységet a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen elrendelt büntetőeljárás keretében vizsgálja. A súlyosabbik verziót, a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják, amiért 5-10 év börtönt lehet kapni. A közleményt azzal a címmel adták ki, hogy „Nyomozunk”.

Emellett előkészítő eljárásokat is folytat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy történhetett-e másmilyen bűncselekmény, de az eljárás érdekeire hivatkozva nem közöltek részleteket.

Azt hangsúlyozták, hogy „a jelen eljárásokban megakadályozni kívánt átutalások, pénzügyi tranzakciók esetén is biztosítani kell a legális kereskedelem lehetőségét, még azok számára is, akiknél felmerülhet valamilyen visszaélés gyanúja. A rendőrség csak azokat az ügyleteket akadályozhatja meg – és azokat haladéktalanul meg is akadályozza – amelyeknél konkrét adat, információ vagy megalapozott gyanú merül fel azok jogszerűtlenségével összefüggésben.”

Süllyed a hajó, vagy mindig ez van?

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós azt mondta, örül, hogy a rendőrség nem azt írta, fake news-zal nem foglalkoznak. Reméli, hogy tényleg megfogják a dolgot.

Úgy gondolja, a vagyonmentés nem marad teljesen észrevétlen, hiszen az sem maradt titokban, hogy Matolcsy Ádám konténerekben viszi a vagyontárgyait Dubajba, illetve a NAV-tól vagy a pénzügyi szereplőktől ment egy jelzés, ami eljutott Magyar Péterig.

„Az viszont nem tudjuk, hogy ez a süllyedő hajó effektus, vagy amúgy is így bánnak a gazdagok a pénzzel, tehát hogy a korábbi évekhez képest mennyire kiugró ez a tevékenység. Lehet, hogy nem szezonális, hanem mindig ilyen nagyságrendben pakolták át a vagyont külföldre, de az is lehet, hogy a kormányváltás miatt meglódult a folyamat.”

A „számlakisöprés” vagy a nagy összegek utalása red flag a bankoknál, amit egyeztetnek az érintett ügyféllel, vagy a belső kockázati rendszerük értelmében jelzést adnak le a NAV-nak, ugyanis ha szabálytalanságot, például pénzmosást gyanítanak, akkor jelzési kötelezettségük van. Ilyenkor még nem lehet mondani, hogy biztos bűncselekmény történik, de a NAV elkezdi vizsgálni, hogy pénzmosásról van-e szó - mondja Ligeti.

„Ha valaki a saját, legális jövedelmét utalja ki bárhova, az nem jogsértő és bár keltheti pénzmosás gyanúját, önmagában az még nem alap a vagyonelkobzásra, hogy a hatóságokon kívül, úgymond, mindenki tudta, hogy túlárazott szerződésekből gazdagodott meg az illető, és azt a pénzt akarja mozgatni.”

Ligeti azt mondja, ő a NAV és a rendőrségen már évek óta létező Vagyonvisszaszerzési Hivatal helyében eleve a pénzmosás felől közelítené meg a gyanús ügyleteket, nem pedig költségvetési csalás vagy hűtlen kezelés irányából. A pénzmosást ugyanis önállóan is lehet büntetni, elég igazolni, hogy az összeg bűncselekményből származik, de nem kell vizsgálni, hogy aki a bűnös eredetű pénzt mozgatja, részt vett-e a pénzt eredményező úgynevezett alapbűncselekmény elkövetésében, például a túlárazott közbeszerzési szerződés megkötésében.

Ez azért hatékony megoldás, mert nem kell egészen odáig elmenni a bizonyításban, hogy ki volt a túlárazás felelőse az adott cégnél, és akkor is alkalmazható, ha idő közben az ügy elévült vagy dekriminalizálták a korábban büntethető magatartást. A pénz viszont megvan.

„Vannak pénzmosás elleni nyomozások, kisebb számban, mint amennyi indokolt lenne, de arra nincs kiforrott gyakorlat, hogy az állammal bizniszelő magyarországi szereplők, a NER bajnokai ellen szakmányban indítsanak vizsgálatot.”

Ligeti úgy érzi, 10 millió vagyonvisszaszerzési szakértő országa lettünk, hatalmasak a várakozások, de sehonnan nézve sem lesz könnyű ez a folyamat. „Ha novemberre annyit látunk, hogy eddig milyen mulasztások voltak, már boldogok lehetünk.”

Ligeti szerint eddig is lehetett tudni, hogy NER-es szereplők cégei túlárazott állami vagy uniós szerződésekből gazdagodnak, akár egyszereplős eljárások révén, és feltételezhető, hogy eddig is voltak külföldre utalások, viszont most a NAV valószínűleg ért Magyar Péter üzenetéből, és sokkal tisztességesebb, alaposabb pénzügyi vizsgálatok várhatók.

„A kapacitások viszont végesek, és ha külföldre kerülnek a pénzek és az emberek is, akkor sokkal nehezebb bármit tenni.”

Büntetőeljárást az érintett távollétében is le lehet folytatni, és ha olyan országba távozott, amivel nincs kiadatási egyezmény, az elítélése után akkor is meg lehet nehezíteni az életét azzal, hogy elfogatóparanccsal korlátozzák a szabad mozgását.

Ráadásul minden vagyont sem lehet kimenteni. „A cégeket fel lehet számolni, a likvid eszközöket ki lehet vinni, de az ingatlanokat, a bankokat, az nyrt-ket meg a koncessziós szerződéseket nem.”

Azzal nem lehet mentesülni az elkobzás alól, ha valaki gyorsan átíratja a tulajdonát másra, ez ugyanis fedezetelvonó ügyletnek minősül, ami polgári jogilag semmissé nyilvánítható. A jogtalanul szerzett vagyon pedig büntetőeljárás keretében bárkinél lefoglalható, tehát nem csak a bűncselekmény elkövetőjénél, hanem például annál a rokonnál, barátnál vagy strómannál is, akinek a nevére íratták.

Ligeti szerint az is kérdés, hogy ha valóban repülőgépekkel viszik a készpénzt a NER-es szereplők, akkor arra a készpénzállományra milyen rálátása volt a hatóságoknak. A cégek a házipénztár állományát és az abban tárolt összeg változását is be kell jelentsék az adóhatóságnak, és ha nem teljesen feketén tartották a pénzt, akkor a NAV-nak tudnia kell, mekkora összegről van szó.

Ligeti azt mondja, első körben az olyan pénzkiáramlásokat könnyebb megfogni, amelyek például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz mennek, de le lehet csapni az egyik legnagyobb oligarcha pénzforrásra, a 35 éves koncessziókra is. Az autópályakoncesszió és a hulladékkezelési koncesszió miatt a Transparency International Magyarország jelzései nyomán uniós kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban a közbeszerzési előírások súlyos megszegése miatt, a koncessziós szerződéseket erre hivatkozva is meg lehet szüntetni.