Percekkel azután, hogy felállt a Magyar-kormány, a Telex a folyosón megpróbált interjút készíteni Pócs János és F. Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselőkkel, akik Simor Dániel riporternek olyan „interjút” „adtak”, ami alapján az látszik, hogy nemhogy nem újul meg a Fidesz kommunikációja, hanem a vadhajtásokos irányt kijelölő bukott miniszterelnököt a megmaradt pártkatonák gyorsítva követik az intellektuális szakadékba.

A riporter a Karmelitában és a Miniszterelnöki Kabinetirodában található, állami luxuskörülményekről próbálta kérdezni Pócsot, aki azt hajtogatta, hogy ezek az épületek az állam tulajdonát képezik, úgy is, hogy arra vonatkozott a kérdés, hogy rendben vannak-e ilyen állami költések, amikor évek óta stagnál a gazdaság.

Pócs és F. Kovács ezután azt kezdték hajtogatni, hogy Simor kormánypárti újságíró, aki következetesen elutasította a vádat független újságíróként, és mondta, hogy a sajtó minden kormánnyal szemben kritikus. Amikor további kérdéseket próbált feltenni, akkor kánonban hajtogatták ugyanazt, Pócs János például azt, hogy egy hónapja (valójában mától) új kormány van, tőlük kell kérdezni.

Simor erre mondta, hogy a Fidesz 16 évig volt kormányon, de az új kormányt is kérdezik, amire Pócs megkérdezte, nem akar-e a riporter olyasmit kérdezni, amire ő válaszolna. Bár Simor nem akart, Pócs azt mondta, az ügyészségen fel fog robbanni valami pedofideszezős bomba, amit a Telex is hirdetett. Simor mondta, hogy jó lenne, ha Pócs olvasná az újságot, mert ők nem írtak ilyet, „ez az ön fejében létezik”.

A Telex a 12 milliárd forintos nemzeti konzultációt megalapozó, Tisza-adóról szóló indexes kamura is rákérdezett, amire Pócs János Tarr Zoltánról kezdett beszélni, majd F. Kovács azt mondta, már megegyeztek abban, hogy Simor kormánypárti újságíró. Amikor a riporter a kormánypártizástól fáradtan megkérdezte, hogy a megújulás jegyében nem tervezik-e, hogy másfajta kommunikációt folytassanak, és nem ebből lett-e elege az embereknek, Pócs János így köszönt el:

„Úgy fogunk hozzáállni a kormánypárti médiához, ahogy egy ellenzéki politikusnak kell. Ezt tettük. Csá!”