• Alapjaiban változtatná meg a döntéshozatali rendszert a Tisza-kormány.
• Egy új, független intézmény feladata lenne a tervek szerint a szakmailag megalapozott és széles körű társadalmi támogatottsággal bíró reformjavaslatok kidolgozása.
• Mindezeket aztán a Miniszterelnökségen működő Szakpolitikáért Felelős Államtitkárság csatornázná be a döntéshozatalba,
• és Radnai Márk felel, azért hogy a javaslatokat nyomon lehessen követni.
• Nehéz politikai zsonglőrmutatvány lesz, Radnainak kell majd tartalommal megtöltenie új pozícióját.
• Közben még a minisztériumok sem álltak fel, mindenki keresi a helyét.
• A társadalmi részvételiség projekt alapja egy, a Tisza Szigetek körében végzett felmérés, amiből sok minden kiderül arról, hogyan látják a pártot a mozgalomban.
• A válaszok alapján az emberek sokkal inkább életminőség és erkölcsi minimum szintjén értelmezik a demokráciát.

A kormányzásra készülő Tiszában a nyilvánosság előtt és egészen május első napjaiig a színfalak mögött párhuzamosan zajlott egy fontos projekt. A párton belül egyetértés van abban, hogy a választási siker egyik legfontosabb összetevője a Tisza Szigetek hálózata volt, amelyen keresztül több tízezer ember ingyenmunkáját tudták becsatornázni a kampányba. A Sziget tagok önkénteskedtek, tűzifát osztottak, kopogtattak, pultoztak, eseményeket szerveztek, a párt számos megválasztott képviselője és prominens politikusa közülük került ki. Ezen a hálózaton keresztül tömegek vettek részt a politika alakításában, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Mindeközben egy szűk csapat a Szigetek megalakulásától dolgozott azon, hogyan lehet ezt a példátlan társadalmi részvételt az esetleges kormányváltás után kiszélesíteni, és kiemelni a pártpolitikai keretek közül. A kitűzött cél nem kevesebb, mint a magyar demokrácia gyökeres megújítása – az ambíció és az idealizmus különben sem idegen attól a politikai mozgalomtól, amely az alapításától a rendszerváltás ígéretével kampányolt.

Május 2-án Magyar Péter bejelentette, hogy felkérte a Tisza egyik alelnökét, Radnai Márkot az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak.

Egyúttal azt is közölte, hogy a Tisza-kormány a közélet működésének megújítását támogató szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése érdekében létrehozza a Működő és Emberséges Magyarország Intézetet (MEMI). Az intézet a párt egyik szlogenjéből kölcsönzi a nevét, és komoly jogosítványokat kapna a törvénykezés és a kormányzás alakítására azok alapján a háttéranyagok alapján, amelyeket a 444 látott. Az intézet céljait és működését felvázoló belső dokumentumok, kutatások és háttérbeszélgetések alapján mutatjuk be, hogyan tervezi az új kormány a társadalmat, valamint a szakmai és civil szervezeteket bevonni a kormányzásba.

„Asztalhoz ültetni a társadalmat”

Az általunk látott, „demokratikus megújulási folyamat” néven futó vázlatos stratégia szerint a cél nem pusztán új törvények megalkotása, hanem egy olyan működési modell kialakítása, amely „átlátható, elszámoltatható, szakmailag megalapozott, és érdemben bevonja az embereket a közügyek alakításába”.

Ennek érdekében jön létre az új intézményi és koordinációs rendszer, amelynek négy fő eleme van: