Ahogy egyre hosszabb ideje tartott Orbán Viktor kormányzása, úgy fogalmazódhatott meg mind nyomatékosabban a kérdés: mi lesz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének preferált vállalkozásaival, ha egyszer bukik a rendszer? Ez tavasszal egyre gyakrabban és egyértelműbben merült fel.

A 2010-es hatalomra kerülése után Orbán kormányzásának alapvető részévé vált a nepotizmus. A Simicska Lajossal való szakításból okulva később már nemcsak egy, hanem több, hozzá valamilyen módon közelebb álló vállalkozót engedett a pénzes bödönhöz, így jókorára hízott hátországot épített ki magának, illetve a NER-nek.

Bár a nyitó kérdés megválaszolása – miszerint mi történik majd a NER szereplőivel és a cégbirodalmaikkal – még talán korai lenne, de azt összegezhetjük, hogy hogyan gyarapodtak a bőség utolsó évében.

Az előző év gazdálkodásáról szóló éves beszámolók leadási határideje mindig május 31., de a könyvelők gyakorlatilag az év elejétől, illetve februártól elkezdik összerakni a gazdasági társaságok zárását. A cégek taggyűlései jellemzően februárban-márciusban hozzák meg az ilyenkor kötelező döntéseket. Azaz elfogadják az előző év beszámolóját és főbb pénzügyi adatait, és döntenek arról, hogy mi legyen a nyereség sorsa. Már ha volt nyereség az előző évi gazdálkodás után. Két dolgot tehetnek a tulajdonosok: bent hagyják a cégben a pénzt, vagy valamekkora osztalékot vesznek ki maguknak.

A NER gazdasági hátországa rengeteg cégből áll, és biztosra vehető, hogy nagyon soknál volt osztalékfizetés, de alapjában véve azok a cégek relevánsak, amelyekben személy szerint tulajdonos egy-egy NER-lovag.

Egy példa: Gipsz Jakabnak van egy cége a saját tulajdonában, a Kiskutya Kft., de kinézett még valamit, amit meg akar venni. Elképzelhető, hogy ezt már nem vállalkozói minőségében, a saját neve alatt intézi, hanem a Kiskutya Kft. lesz mondjuk a Nagykutya Kft. tulajdonosa. Vagyis Gipsz Jakab a Kiskutyán keresztül fogja birtokolni a Nagykutyát. Ezért ha a Nagykutya osztalékot fizet, az a Kiskutyához kerül. Míg Gipsz Jakab személy szerint akkor jut osztalékhoz, ha a Kiskutya Kft.-ből történik a kifizetés. Nos, a NER-ben ugyanez történik, csak több céggel.

Összegyűjtöttem a legnagyobb, legérdekesebb NER-es protezsáltak tulajdonában lévő cégeket, megnéztem, hogyan készültek a választásra: minden mozdítható pénzt kivettek-e osztalékként, vagy tartalékoltak és bent hagyták a pénzt.

Fogalmazhatok másként is: a saját bankszámlájukat gyarapították, vagy a cégük stabilitását tartották szem előtt, bent hagyva a nyereséget ,akár a fideszes hátország jövőbeni finanszírozását is biztosítva. (Persze a saját bankszámlára utalt pénzből is azt finanszírozhatnak, amit szükséges.) A rendszerváltás ugyanis azzal fog járni Magyar Péter ígérete szerint, hogy a NER korábbi kegyeltjei egyszerűen nem fognak állami közbeszerzésekhez jutni, elapad a pénzcsap, ami eddig több száz milliárd forintos forgalmat jelenthetett egy-egy vállalkozásnak.

Csak fokozhatták a kíváncsiságot a Mészáros Lőrinc körüli események. A Fidesz választási veresége utáni hetekben kiderült, hogy a felcsúti vállalkozó vagyonkimentésbe fogott. A közvetett tulajdonában lévő Envirotis Holding Kft.-ből minden likvid pénzt kivettek, annyit hagytak, ami néhány havi bér kifizetését fedezi. De a vagyonmentés már a választások előtt elkezdődött, a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-ből 3,39 milliárdot utaltak Mészáros Lőrinc magánszámlájára. Hogy ezt egészen pontosan milyen jogcímen tették meg, egyelőre nem világos, ráadásul az érintett cég a cikkünk megírásáig nem adta le a beszámolóját.

Hasonló lépésekről más NER-lovagok esetében még nem tudunk, de annyi világos a gyűjtés révén, hogy felfoghatatlan összegekkel gyarapodtak idén is a kegyeltjel.