Rendkívüli ülést tartanak az Országházban (már a negyediket az új kormány felállása óta), amihez Forsthoffer Ágnes házelnök jó munkát és kitartást kívánt mindenkinek, bár mivel Magyar Péter miniszterelnök nincs az országban, így alapból rövidebb, kevésbé feszkós ülésre lehetett számítani.

Napirend előtt Rétvári Bence Stop önkény címmel kezdte felszólalását. Az alaptörvény módosítása volt a téma, mi más.

Egyfajta önkény kiépítése vázolódott fel az elmúlt két hónapban - aggodalmaskodott. Ezek a lépések, törvényjavaslatok, amik születtek, nem erősítik, hanem gyengítik a demokráciát. Nem csoda, hogy az indoklásában soha sehol nem tudnak európai példát felhozni azokra a döntésekre, intézkedésekre, amiket meghoznak - folytatta Rétvári, aki szerint a a tiszás javaslatok demokratikus balkáni színvonal alatt vannak.

Mit vétettek azok a referensek, adminisztrátorok, akiket tömegesen rúgtak ki az elmúlt hónapokban? Mit tettek azok a diplomaták, akiket egyik napról a másikra kitettek statáriális jelleggel? Mit tett a székesfehérvári gimnázium igazgatója, akit korábban mindenki támogatott, most meg kirúgták? Mit tettek a polgármesterek, vármegyei közgyűlések elnökei, akiket büntetnek? - sorolta a KDNP frakcióvezetője.

Rétvári attól tart, hogy bárkit ki lehet majd így rakni. Amikor lex Orbánról vagy lex Sulyokról beszélünk, ennek a tetejét látjuk, de aztán ez a politikai bosszú lecsorog - magyarázta Rétvári Bence.

„Mondjanak még egy olyan országot, ahol ilyen rövid idő alatt a hatalomra került kormánypárt eltávolítja erőszakkal a köztársasági elnököt és kizárja a volt miniszterelnököt a választásból, lefejezi az alkotmánybíróságot, a kúria és az OBH vezetőinek kinevezését, kizárja azokat, akik több cikluson keresztül részt vettek a parlamenti munkában képviselőkét” - kérdezte fel a tiszásokat.

„Az önkény korszakában Magyar Péternek új időszámítása van. Csak azokat az embereket tűri meg maga körül, és nem csak a politikában, akiket ő maga delegál. Ez az önkény, amikor valaki senkit nem bír elviselni, akit mások választottak meg, ez épül Magyarországon.”

A kormány nevében Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt Rétvárinak. Azt mondta, nagy figyelemmel hallgatta őt, de nem tudott nem arra gondolni, micsoda önfegyelem kell ahhoz, hogy rezzenéstelen arccal önkényt kiáltsanak.

„Önök, akik 16 éven át úgy tekintettek a kétharmadra, mint akik bármit megtehetnek, önök kiáltanak önkényt, pedig saját kádereikkel töltötték fel a pozíciókat. Hol volt ez a felháborodás, amikor tableten írták az alaptörvényt,
hol volt az aggodalom, amikor Szijjártó milliárdokat szórt el a saját kényelmére? Minden minisztériumból esnek ki a csontvázak, és most hirtelen a jogállam szentsége lett a legfontosabb?”

Velkey szerint a fideszesek nem az önkény miatt aggódnak, hanem a hatalom elvesztése fölött érzett iszonyatot érzik. „A hatalom fantomfájdalma, elvonási tünete,
a félelem, hogy nem menekülhetnek többé a törvény és az igazságszolgáltatás elől.”

Velkey szerint a fideszesek még mindig nem értették meg, mi történt 3 hónappal ezelőtt, mert ha levonták volna a következtetést, „nem rendeznének műbalhét”. A Tisza azért kapott felhatalmazást, hogy megszabadítsa az országot a hazug, korrupt rendszertől - mondta -, és végig is fognak menni ezen az úton. Velkey végezetül törpekisebbségnek nevezte az ellenzéket (bár az nem derült ki, hogy ezt csak a KDNP-re értette, vagy a Fideszre is, hovatovább beleszámította-e a Mi Hazánkat).

Gulyás Gergely (Fidesz) következett, aki - meglepetés! - a Stop önkény címet adta felszólalásának.

Gulyás arról beszélt, hogy „érdemben és méltósággal” nem lehet elfogadni az alkotmánymódosítás után a köztársasági elnöki posztot, sőt, komoly ember nem is fog arra vállalkozni, hogy ebbe a székbe beleüljön.

Ő mégsem erről akart igazán beszélni, hanem arról, milyen méltatlan vitába bocsátkozott a hivatalban lévő miniszterelnök (vagyis Magyar Péter) Áder János volt köztársasági elnökkel, akivel kapcsolatban „semmilyen bizonyítékkal alá nem támasztott vádakat fogalmazott meg.” Gulyás azt mondta, 1990 óta szabályozva van, hogy milyen juttatások illetik meg a volt köztársasági elnököket, és ezt a szokásrendet eddig soha senki nem kérdőjelezte meg, függetlenül attól, ki volt éppen kormányon. Felhozta Göncz Árpád esetét, akinek a Várhalom téren biztosítottak egy „semmivel sem kisebb ingatlant”, amit halála után özvegye is megtarthatott, vagy Mádl Ferencet, akinek leköszönése után a balliberális kormány ugyanazokat a juttatásokat biztosította, és Sólyom László is Sólyom is megkapta, ami törvény szerint neki járt.

Áder János esetében ez miért válik támadási ponttá? - kérdezte Gulyás.

Ha már méltóságról és jogszabályokról beszélünk, Ádert is megilleti az, ami elődeit megillette, és ha a Tisza a köztársasági elnöki pozíció méltóságának valami írmagját meg kívánná őrizni, „bár ennek jele nincs”, akkor Gulyás szerint nincs értelme a kormányfőket a juttatásaikkal támadni. Ezért „tiszteletteljesen” kérte, hogy ha nincs bizonyíték arra, amivel Ádert vádolja Magyar, akkor kérjenek elnézést, aki meg már nem tölti be a posztot, azt ne gyalázzák.

Gulyás felszólalására Csontos Bence, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára reagált, rövid személyes élménnyel kezdte. Felidézte, hogy egészen fiatalon, amikor elkezdett politikával foglalkozni, gyakran feltette magának a kérdést, hogy elhiszik-e a fideszesek azt, amit mondanak. Sokáig meg volt róla győződve - mondta -, hogy tudják, hogy rosszul kormányoznak. De 2 hónapja, amióta a Parlamentben ül, rájött, hogy tévedett, és a fideszesek azt gondolják, hogy jól kormányoztak. Most pedig azt kell látnia, hogy a fideszesek vádolják a Tiszát önkénnyel.

Ezt hosszan ragozta, kicsit más szavakkal mint Velkey.

Aztán rátért arra, hogy Sulyok Tamás„ egy percig sem tett eleget a kötelezettségeinek”, és minimálisan sem látta el azokat a feladatokat, amiket el kellett volna látnia, sem ő, sem Áder János egyszer sem emelt szót köztársasági elnökként az önkény, a lopás, a nemzet szándélkos szétszakítása ellen. Csontos azt mondta, egy rendszert zárnak le, és a legjobb szándékkal tanácsolta a fideszeseknek, hogy kezdjenek el szembenézni azzal, hogy aktív résztvevői voltak az ország tönkretételének.

Azzal is érvelt, hogy az alkotmánymódosítással magukat is korlátozzák majd, „hogy ennek a népnek még hasonlót se kelljen átélnie”, mint az Orbán-kormányok alatt, erre kaptak 3,5 millió embertől felhatalmazást, mostanra pedig 70 százalék fölött van a Tisza népszerűsége - zárta felszólalását.

Ezután Toroczkai László (Mi Hazánk) következett, aki viszont meglepő módon a Helyzet van címet adta felszólalásának. Ő Kapitány Istvánnal szeretett volna vitatkozni, mondván, nem értette jól a kormányzati kommunikációt az energiafelhasználás kapcsán.

Toroczkai arra volt kíváncsi, mi a helyzet az okosmérőkkel, és hogy hogyan is értette Kapitány, amikor azt javasolta, hogy az állampolgárok este 6-9 közt ne kapcsolják be a klímát. Szerinte az emberek nem fognak örülni annak, ha a kormány mondja meg, mikor kapcsolják be a mosógépüket.

Emellett arról is beszélt, hogy Ukrajna villamosenergia-felhasználásának 40-50 százalékát a magyar import fedezi. Ha nekünk meg akarják szabni, hogy mikor légkondizzunk, miért exportálunk ilyen hatalmas mennyiséget Ukrajnának? - tette fel a kérdést.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megköszönte, hogy szakmai kérdést kapott, szerinte ez egy jó dolog. Pláne, hogy olyan kérdések hangzottak el, amik mindenkit érintenek. Fontos a Tisza részére, hogy az energiaellátást fejlessze - mondta, hozzátéve, hogy sokkal kevesebb forrás jutott erre eddig. Elavult a hálózat, és drága, a rendszerhasználati díjakat arra kéne fordítani, hogy fejlesszék a rendszert.
A kommunikáció Kapitány szerint tiszta volt, nagy eredmény, hogy hazahoznak uniós forrásokat, hogy fejlesszék az elektromos hálózatot. Ami elavult, mondta megint. Amikor extrém időjárás van, akkor ez a hálózat képtelen normálisan funkcionálni, de Magyarország el van látva energiával, ami fontos, Kapitány pedig annak is örült, hogy minden kormány érzi ennek a felelősségét.

Napenergiát és szélenergiát is fejlesztenek - hangsúlyozta, és van egy jó híre: nagyon nagy számban jelentkeznek magánbefektetők ez utóbbira, ebbe magántőkét is be akarnak vonni. Ha pedig minden fejlesztés megvalósul, bármelyik napszakban lehet majd akkor használni villamosenergiát.

Zárásként azt mondta, hogy rendelkezésre áll bővebb beszélgetésre is, ha erre szükség van.

Ezután Kovács Gyula tiszás képviselő az aszályhelyzet beszélt, ami szerinte borzasztóan aggasztó, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter ezzel nagyon egyetértett. Így végül röpke 48 perc alatt le is tudtuk a napirend előtti felszólalásokat.

Ezután szavazás jött.

Az ügynökakták megnyitásának előkészítéséről szóló törvényjavaslatot például nagy egyetértésben meg is szavazták.

Ahogy a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezések is átmentek, bár itt azért 53-an tartózkodtak (lehet tippelni, vajon kik).