Közleményt adott ki a Sándor-palota az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban, Sulyok Tamás egy Facebook-posztban közölte, hogy „az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”.

Magyar Péter július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amiben többek között az is szerepel, hogy a módosítás hatálybalépésének másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Az ehhez fűzött indoklás szerint „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom helyreállítsa az alkotmányos demokráciát, és olyan közjogi helyzetet teremtsen, hogy az alkotmányozás átmeneti időszakában a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányos funkcióit, képviselje a nemzet egységét, és őrködni tudjon az államszervezet demokratikus működése fele”. Majd a parlament az új alkotmány hatálybalépéséig tartó időszakra, de legfeljebb öt évre választja meg az új köztársasági elnököt.

Sulyok már akkor is közölte, nem tartja jogállaminak, hogy alkotmánymódosítással váltják le, és most is hosszan magyarázta, hogy „Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon”.

Ahogy azt is elmondta ismét, hogy „az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor”, illetve hogy „1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg”.

Sulyok szerint „a köztársasági elnöki intézmény mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben”.

Sőt, úgy látja, hogy „az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe”. Szerinte „ennek az eljárásnak a legalizálásával a mindenkori köztársasági elnök egyúttal az őt megválasztó politikai többség foglyává is válik, hiszen ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak”.

„Nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül azonban, hanem valamennyi független hatalmi ág, amennyiben a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható, illetve az országgyűlési képviselők esetében az újraválaszthatóságuk kizárható. Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet. Az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia” – írja bejegyzésében.

A Fidesz egyébként tüntetést szervez csütörtök estére az Alaptörvény módosítása ellen, a Sándor-palota előtt Áder János is beszédet mond.