A kormány szombaton benyújtja a parlamentnek az alaptörvény 17. módosítását – jelentette be Magyar Péter szombat délután a Facebook-oldalára feltöltött videóban. A törvényjavaslat értelmében egyebek mellett

• megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása,
• az új elnököt „az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron”,
• a képviselők legfeljebb három választáson, legfeljebb 12 évre lesznek megválaszthatók (vagyis ha valaki lemond egy ciklus közben, akkor annak a 12 éve sem lehet meg),
• szűkítik a sarkalatos törvények körét,
• megszűnik a vármegye elnevezés (ennek és a főispáni elnevezésnek a megszüntetéséről szóló társadalmi egyeztetés már meg is kezdődött a kormány honlapján),
• az Alkotmánybíróság tagjait 12 helyett ezentúl 9 évre lehet megválasztani, újraválasztási lehetőség nélkül.

Magyar Péter azt mondta: az alaptörvény módosítása fontos lépés abban a munkában, amivel megszabadítják Magyarországot az államot évtizedeken keresztül foglyul ejtő rendszertől, attól a rendszertől, ami kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit.

„Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. Magyarország újjáépítése ugyanis nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában (…) Sulyok Tamás… végig részese, sőt legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot” – emelte ki a beszédben a miniszterelnök. Magyar azt is bejelentette:

„az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron”.

Sulyok sorsának az Alaptörvényt módosító törvényjavaslat egyetlen pontot szentel, a záró és vegyes rendelkezések részben szerepel egy 34. pont, ami így szól:

„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.”

A törvényjavaslat részletes indokolásában az előterjesztésnek ezt a pontját csak annyival magyarázzák: „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom helyreállítsa az alkotmányos demokráciát, és olyan közjogi helyzetet teremtsen, hogy az alkotmányozás átmeneti időszakában a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányos funkcióit, képviselje a nemzet egységét, és őrködni tudjon az államszervezet demokratikus működése felett”.

Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos további fontos miniszterelnöki bejelentések:

1. Helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadják „mindazokat a jogköreit, amelyeket az Orbán-rendszer elvett tőle... Megadjuk az alkotmánybíráknak a jogot, hogy saját vezetőik kiválasztásában meghatározó szerepet töltsenek be”.
2. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
3. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást szintén újraválasztás nélkül.
4. A bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére, és fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében.
5. Tovább szűkítik a sarkalatos törvények körét, mert „a magyar emberek felhatalmazása arra szól, hogy kormányozzunk, és ugyanilyen felhatalmazást kell majd kapnia azoknak is, akik egyszer utánunk vezetik ezt az országot”.
6. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
7. Egy országgyűlési képviselő legfeljebb három választást nyerhet, azaz maximum 12 évig lehet mandátuma.
8. Megszüntetik a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát és „kivezetjük az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait”.
9. Megszüntetik a vármegye elnevezést.

Magyar szerint a mostani alaptörvény-módosítás „lezárja a rombolás korszakát”. Azt mondta, hogy ősztől pedig „egy hatalmas közös munka kezdődik, az új magyar alkotmány közös kidolgozása (...) Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amely közös szabálya lesz mindannyiunk életének”.

A közzétett törvényjavaslat szerint a jövőben nem lesz jogszabály az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete – az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint most még az –, az Alkotmánybíróság elnökét az AB a saját tagjai közül választja, méghozzá három évre, de az AB-elnök újraválasztható. Bekerül az Alaptörvénybe az is, hogy az alkotmánybírák megbízatása a hetvenedik életév betöltésével megszűnik. Mivel Polt Péter mostani AB-elnök tavaly szeptemberben lett 70 éves, neki is távoznia kell a testületből. A Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét hat-hat évre választja az országgyűlés az államfő javaslatára.

A kormány által benyújtott javaslat, ahogyan arról korábban szó volt, törli a közpénz alaptörvényi definícióját. Az indokolás szerint azért, mert „annak tartalma a
hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető”, ráadásul „a fogalom tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, továbbá korlátozta az információszabadság érvényesülését”.

A törvényjavaslat hosszan sorolja, mely törvények sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő minősítése szűnik meg az Alaptörvény módosításával (jelenleg 36 sarkalatos törvény van). Ilyen többek között

• a címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket meghatározó törvény,
• „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében” meghatározó törvény (magyarán a nyugdíjtörvény);
• a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzéséről, valamint hasznosításáról, az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről, családi gazdaságokról és más mezőgazdasági üzemekről szóló törvény,
• a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző hatóságról szóló törvény,
• az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét szabályozó törvény,
• a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit szabályozó törvény,
• a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvények,
• a különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat meghatározó törvény,
• a hadiállapot vagy a szükségállapot kormány általi kezdeményezését követően alkalmazandó részletes szabályokat meghatározó törvény.

A miniszterelnök már a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy még a héten, de legkésőbb jövő hét elején benyújtják a végleges alaptörvény-módosító törvényjavaslatot. Akkor többek között arról beszélt, hogy

• felmerült, hogy 12 helyett 6 évre lehessen majd alkotmánybírókat választani úgy, hogy ők egyszer újraválaszthatóak lesznek; azt mondta, ezzel az a cél, hogy ne lehessen az AB tagjait bebetonozni;
• vármegyék helyett újra megyék, főispánok helyett újra kormánymegbízottak lesznek, ahogyan azt már előre közölte (abban reménykedett, hogy még megvannak a régi táblák, de nincsenek);
• a képviselői cikluskorlátozás maradhat 12 év, bár olyan ötlet is volt, hogy 8 év legyen, de úgy, hogy aztán 8 év kihagyás után ismét választhatóak legyenek a korábbi képviselők.

A legutóbbi, 16. alaptörvény-módosítást június 15-én fogadta el a parlament, és 22-én lépett hatályba. Az részben a miniszterelnök legfeljebb nyolc évre megválaszthatóságát rögzítette, részben pedig a kekvákkal kapcsolatos, alkotmányi szintű szabályozást tartalmazott.