„Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek 5 napja lesz, hogy aláírja azt” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök.

„Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.”

Magyar Péter július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amiben többek között az is szerepel – egyetlen mondatban –, hogy a módosítás hatálybalépésének másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Az ehhez fűzött indoklás szerint „a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom helyreállítsa az alkotmányos demokráciát, és olyan közjogi helyzetet teremtsen, hogy az alkotmányozás átmeneti időszakában a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányos funkcióit, képviselje a nemzet egységét, és őrködni tudjon az államszervezet demokratikus működése fele”. Majd a parlament az új alkotmány hatálybalépéséig tartó időszakra, de legfeljebb öt évre választja meg az új köztársasági elnököt.

Sulyok csütörtökön közleményt adott ki, szerinte „az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”. Azt is írta, hogy „az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor”, illetve hogy „1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg”.

Sulyok korábban azt is kifogásolta, hogy a köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését, és mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, szerinte nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”.

A Magyar Helsinki Bizottság értékelése szerint mindez valóban személyre szabott jogalkotási intézkedésnek tekinthető, hiszen előre pontosan tudható, hogy kire milyen joghatást vált ki. Ugyanakkor a jogvédő szervezet szerint ez a megoldás kivételesen, a jogállami helyreállítás célját szem előtt tartva megengedhető, mert nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz.

Az Alaptörvény módosítása ellen és Sulyok Tamás mellett csütörtökön a Fidesz a Sándor-palota előtt tüntetett, a riportunk erről itt olvasható.