Magyar Péter miniszterelnök hétfő délután, az Országgyűlés nyolcadik rendkívüli ülésének első ülésnapján, Új irány címmel szólalt fel napirend előtt. Szokásához híven keményen nekiment a Fidesznek: arról beszélt, hogy válsághelyzetben még soha nem volt ekkora politikai megosztottság, az ellenzék pedig szerinte az összefogás helyett a kormány munkáját akadályozta. Azt is belengette, hogy a válság idejére a helyükön hagyott, politikai alapon kinevezett vezetőket hamarosan utolérheti a „tisztítótűz”.

A felszólalás sem telt el közjáték nélkül: Pócs János fideszes képviselő többször is bekiabálással zavarta meg Magyart. A levezető elnök kétszer is rászólt, másodszor már szankciót is kilátásba helyezett, ha nem marad csendben.

Magyar azzal kezdte felszólalását, hogy már önmagában sokat elárul az áprilisban átvett örökségről, hogy újszerűnek hat, ha egy miniszterelnök a klímaváltozásról, a vízhiányról és ezek következményeiről beszél a parlamentben. Szerinte az elmúlt évtizedekben tiltott volt a megváltozott környezeti tényekkel való szembenézés, és tiltott volt az ezekre adott valódi válasz is.

Ennek példájaként hozta fel a vízgazdálkodást. Felidézte, hogy 2012-ben felszámolták a hatvan éve működő VITUKI-t, majd lebontották a székházát, amelynek helyén évekkel később atlétikai központ épült. Idézte Kövér László 2019-es kijelentését is, amelyben a házelnök szerinte „a média által agymosott” emberek problémájaként beszélt a klímaváltozásról. (Kövér László 2019. május 14-én egy siófoki lakossági fórumon mondta, hogy Németországban a klímaváltozást sokan „a »független és pártatlan« média agymosó hatása miatt” tartják fontos kérdésnek. Ez egy nappal azután történt, hogy az Egyesült Államok közismerten klímaváltozás-szkeptikus elnöke, Donald Trump Washingtonban fogadta Orbán Viktort.)

Magyar ezután Orbán Viktor 2023-as kijelentését idézte, amely szerint Magyarországnak vízfeleslege van, nincs vízhiány, a Duna pedig öt másodperc alatt annyi vizet hoz, amennyi egy akkumulátorgyár egész éves vízigénye. Magyar szerint ez szakmailag téves állítás volt, de ennél fontosabbnak tartja a mögötte álló kormányzati filozófiát: ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, nincs itt semmi látnivaló.

Felidézte azt is, hogy 2025-ben már Lázár János is brutális válságnak nevezte a vízhiányt, és arról beszélt, hogy őrültség több édesvizet kiengedni az országból, mint amennyit megtartunk.

Magyar szerint az új kormány ezen változtatni akar. Gajdos László vezetésével önálló minisztériumot kapott a környezet- és természetvédelem, és még idén létrehozzák az önálló környezetvédelmi főhatóságot is. A kormány már első ülése előtt, Ópusztaszeren az aszály és a vízmegtartás kérdésével foglalkozott. Magyar azt mondta, ennek már van eredménye: augusztusban 28 százalékkal több vizet tartanak vissza, mint egy évvel korábban, idén pedig összesen 669 millió köbméter vizet tartanak a tározókban.

„Tizenhat elvesztegetett év után három hónap alatt nem lehet egyszerre minden mulasztást bepótolni”

– mondta. Szerinte a klíma- és vízválság kezelése nem felesleges luxus és nem valamiféle nyugati ideológiai elhajlás, hanem olyan problémahalmaz, amellyel a korábbi politikai elit szándékosan nem foglalkozott.

Magyar ezután az elmúlt hetek válságkezelésére tért át. Azt mondta, a történtek jól mutatták, hogy a jelenlegi világban minden mindennel összefügg: a tartós hőség miatt harmadfokú hőségriasztást kellett elrendelni, az aszály nemcsak a Velencei-tavat veszélyeztette, hanem a Duna vízszintjét is történelmi mélységbe vitte. Ez már a paksi atomerőmű működését is veszélyeztette, miközben a hőség miatt megugrott az áramfogyasztás. Magyar szerint mindehhez hozzájött az előző kormány rossz öröksége és a paksi kapacitás csökkenése, ezek együtt idézték elő az energiaválságot.

A miniszterelnök azt mondta, a válság kezelésére felállított védelmi csoport – „a korábbi látszat- vagy operett-törzsektől eltérően” – valóban bevonta a szükséges szakembereket. A legkritikusabb napokban Magyar éjjel-nappal, óránként kapott jelentést Paksról.

Szerinte az előző évtizedek rendeleti kormányzása és látszatintézkedései nem készítették fel az államot egy ilyen helyzetre.

A válságkezelés egyik legfontosabb sikerkritériumának a nukleáris biztonság megőrzését nevezte, ezen a téren szerinte nincs ok aggodalomra. A másik az országos áramszünet, a blackout elkerülése volt: Magyar szerint a MAVIR vezetésével végig biztosítani tudták a hálózat biztonságos működését.

A harmadik cél az volt, hogy a lakosság a lehető legkevesebbet érzékeljen a válságból. Magyar ezt az új kormányzati filozófia példájaként állította szembe a korábbi „operatív törzsek avítt világával”, amely szerinte a miniszterelnök kéje-kedvének kielégítését szolgálta. Példaként a koronavírus-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzéseket, plakátkampányokat és lezárásokat említette.

„A működő és emberséges Magyarország a lopás és a kivagyiság helyett az egymáshoz, egymás felé fordulásról szól”

– mondta.

Magyar szerint a víziközmű-hálózat felkészülten várta a hőséget, a vízellátás folyamatos maradt, ahol pedig fennakadás volt, ott a honvédség tartálykocsikkal segített. Több mint 1200 helyszínen osztottak vizet, és 792 párakaput működtettek. A vasúton a hőség miatt több helyen sebességkorlátozást vezettek be, de nagyobb leállás nem történt.

Az energiatakarékossági intézkedéseknél Magyar szerint először a nagyfogyasztókat kérték fogyasztásuk visszafogására. A felhíváshoz közel ezer cég csatlakozott, összesen mintegy 700 megawattal csökkentve az áramfelhasználást. Később egyházak, civil szervezetek és más intézmények is bekapcsolódtak.

Magyar külön megköszönte a vállalatoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és minden magyar embernek az együttműködést. A kritikus időszakban országosan 10 százalékkal csökkent az áramfogyasztás. „Mindannyian tettünk egy lépést az energiatudatosság irányába” – mondta.

Paksot végül nem kellett teljesen leállítani, amit Magyar az ott dolgozó szakembereknek és a szerencsének tulajdonított.

Szerinte az elmúlt napokban „egy ország tanulta meg, hogy nemcsak a centik, hanem a milliméterek is számítanak”.

A Duna vízszintje Paksnál jelenleg körülbelül húsz centiméterrel van a rekordalacsony szint fölött. Folyamatban van a 3. blokk visszakapcsolása, estétől pedig a hármas turbina is termelhet. Magyar ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a következő napokban nem várható érdemi csapadék, ezért újabb vízszintcsökkenésre készülnek, és azon dolgoznak, hogy részleges üzemben akkor is működhessen az erőmű.

A miniszterelnök szerint a vártnál kevesebb villamos energiát kellett importálni, így sikerült mérsékelni a válság gazdasági és költségvetési kárát. Az agráriumban ugyanakkor a tavaszi fagy és az aszály már önmagában több százmilliárd forintos veszteséget okozott.

A beszéd következő részében Magyar arról beszélt, milyen hiányosságokkal szembesültek a válságkezelés közben. Azt mondta, a paksi atomerőműnek nem volt kidolgozott üzemeltetési és biztonsági terve ilyen alacsony dunai vízállásra, annak ellenére, hogy 2018-ban már közel került ehhez a helyzethez az ország.

Arra sem volt elfogadott és tesztelt protokoll, hogy egy országos áramszünet esetén pontosan melyik állami szervnek mi a feladata. A 2025-ös spanyol blackout után a Belügyminisztériumban ugyan készült erről egy anyag, Magyar szerint azonban az az előkészítésnél nem jutott tovább.

A kormány ezért megerősítette a Védelmi Igazgatási Hivatalt, amelynek már hónapokkal korábban azt a feladatot adták, hogy különböző válsághelyzetekre készítsen írásos terveket. Ezeket Magyar szerint folyamatosan frissítik.

Innen fordult át a beszéd a Fidesz és az ellenzék bírálatába. Magyar szerint korábbi válságok idején az ország politikai hovatartozástól függetlenül képes volt összefogni: árvíznél együtt pakolták a homokzsákokat, a járvány alatt kormánypártiak és ellenzékiek is maszkviselésre buzdítottak, katasztrófák után pedig bal- és jobboldaliak együtt gyűjtöttek a károsultaknak.

Most viszont szerinte az ellenzék abban érdekelt, hogy az országnak egyre rosszabb legyen.

Orbán Viktort még a kevésbé negatív példák közé sorolta, mert szerinte a volt miniszterelnök válsághelyzetben inkább eltűnik nyaralni, meg sem szólal a bajban. Magyar azt mondta: Orbán vagy vb-meccset néz, energiaválság idején pedig Szerbiában pálinkázik az oligarcháival.

Ennél súlyosabbnak nevezte, hogy fideszes influenszerek a fogyasztás visszafogására irányuló kormányzati felhívás idején arra biztatták követőiket, hogy csúcsidőben is tekerjék maximumra az elektromos berendezéseiket. Magyar szerint ezzel „azon dolgoztak, hogy összeomoljon az ország energiaháztartása”.

Ezután név szerint is megszólította Tuzson Bencét, Rétvári Bencét és Bóka Jánost, és azt állította, hogy a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői a válság alatt nem összefogásra szólították fel az embereket, hanem dezinformálták őket.

Magyar arra a kritikára is reagált, hogy a friss kormányzati kinevezések miatt nem tudták megfelelően kezelni a válságot. Azt mondta, a paksi atomerőmű, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a közműszabályozási hivatal élén sem történt vezetőváltás. A kritikus infrastruktúrák vezetőit szerinte tudatosan nem cserélték le a válság közben, még akkor sem, ha közülük többeket politikai alapon nevezett ki az előző kormány.

A miniszterelnök szerint az elmúlt hetek egyik fontos tapasztalata éppen az volt, hogy az államigazgatásban és az állami cégeknél szakértői és középvezetői szinten kiváló emberek dolgoznak, akiket azonban sok helyen megfojt a múlt vezetőinek mentalitása, amelyben a szakmai teljesítmény helyett a felfelé való megfelelés számított.

Magyar azt mondta, az elmúlt hónapokban sok helyen lecserélték a pártkádereket, de a folyamat még nem ért véget. A válság miatt bizonyos területeken szerinte nem lehetett kellő időben és kellő gyorsasággal végigvinni a tisztítótüzet. A miniszterek ezért a következő időszakban a hozzájuk tartozó területeken folytatják a vezetőcseréket, és vizsgálatokat is indítanak.

A beszéd végén Magyar ismét a hosszabb távú problémákhoz tért vissza. Az energiapolitikában az előző kormány hibái közé sorolta, hogy nagy mennyiségű naperőművi kapacitás épült megfelelő energiatárolók nélkül, hosszú időre ellehetetlenítették a szélerőművek építését, miközben ezermilliárdokat költöttek Paks II.-re, amelynek blokkjainak szerinte már működniük kellene.

A vízgazdálkodásban Magyar évtizedes lemaradásról és semmittevésről beszélt. Szerinte Bős–Nagymaros óta politikai tabuvá vált a nagyobb vízgazdálkodási és vízmegtartási beruházások kérdése, mert a politikai elitnek nem volt bátorsága lefolytatni az erről szóló vitát.

„Ahogy az ügynökaktáknál, ezeknél is érdemes a tabukat lezárni”

– mondta.

Magyar azt javasolta, hogy az ősszel kezdődő alkotmányozási folyamatban és az azt kísérő társadalmi párbeszédben a vízgazdálkodás is kapjon helyet. Szerinte az új alkotmányról szóló vitában a vízhez és a fenntartható környezethez való jogról is beszélni kell.

A miniszterelnök azzal zárta felszólalását, hogy a hosszú távú megoldásokhoz minden magyarra szükség lesz, majd ismét megköszönte azok munkáját, akik részt vettek az elmúlt hetek válságkezelésében.