Klímaváltozásról, vízhiányról és ezek következményeiről beszélt a kormányfő a parlamentben napirend előtt. Azt mondta, ez volt az első válság, amely politikailag is megosztotta az országot, de véget vetnek az ellenzékbe került Fidesz „legyen minden rosszabb” mentalitásának.
Túlzás lenne azt mondani, hogy össz-szerb lelkesedést váltott ki az ötlet.
150 tonna hal pusztult már el a természetvédelmi területen, a vezérigazgató szerint öntöznek a vízrendszerükből, miközben ők nem kapnak vízpótlást.
A külügyminiszter javasolja, hogy az extrém időjárás hatásait az Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tömörítő C5-együttműködés magyarországi ülésén kiemelten kezeljék.
És erre mégsem került sor, pedig látták, hogy „a teljes megsemmisülés felé haladunk”.
Magyar Péter bejelentette, hogy átalakítják Magyarország vízpolitikáját. A vízművek szerint ilyen hőségben a kertes házak, a turisták és az autómosók jelentik a legfőbb kihívást.
A szakember szerint alkalmazkodnunk kellene a klímaváltozás valóságához.
Az élő környezetért felelős miniszter szerint Sipos Katalin személye a garancia többek között arra, hogy a döntéseiket kizárólag tudományos alapokon hozzák meg.
A kormány átvállalja a vízdíjat 2025-ben.
Óriásprogram indul a Homokhátság vízpótlására, a Dunából és a Tiszából szivattyúznak az új tározókba.
Elsősorban a déli parti települések védelme miatt eresztenek a Balaton vizén.
A folyó alacsony vízszintje miatt csökkenteni kell a fogyasztást a környező államokban, amelyek megoldást nem találtak, inkább egymásra mutogatnak.
A vízigények azonban továbbra is kielégíthetőek maradnak.
Technológiai problémák adódtak.
Jó, nagyon-nagyon-nagyon-nagyon megtisztított szennyvízből, de akkor is.