Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal éléről a bírói karral való konfliktusai miatt 2019-ben az Alkotmánybíróságra menekített bíró, Szájer József felesége. Handó lemondása a hétfői Magyar Közlönyből derül ki, eszerint a köztársasági elnök október 14-i hatállyal ment fel.
Handó alkotmánybírói megbízatása továbbra is megmarad. Ő eleve azért lehetett egyszerre alkotmánybíró és – szünetelő szolgálati viszonyban – rendes bíró, mert a kinevezésekor egy olyan törvénymódosítást hoztak, ami lehetővé tette, hogy az AB-be kerülő bírák megtartsák bírói tisztségüket, majd alkotmánybírói mandátumuk lejárta után a Kúriára kerüljenek. Handó most erről az – április 12. után inkább csak elvi – lehetőségről is lemond.
Handó Tünde 2011 és 2019 között vezette az Országos Bírósági Hivatalt, és bár eleinte a bírói kar jelentős részének támogatását élvezte, a ciklusa végére súlyos konfliktusba került az őt ellenőrző Országos Bírói Tanáccsal. A 2018-ban megválasztott új OBT több esetben törvénysértőnek találta Handó kinevezési gyakorlatát: vezetői pályázatokat nyilvánított eredménytelennek megfelelő indoklás nélkül, majd átmeneti megbízásokkal töltött be vezetői posztokat.
2019 májusában a tanács odáig jutott, hogy kezdeményezte Handó elmozdítását, de ezt a fideszes parlamenti többség 120–54 arányban leszavazta. Néhány hónappal később viszont maga a Fidesz jelölte Handót alkotmánybírónak. Ez akkor kényelmes menekülőutat jelenthetett a kormánynak is: eltűnhetett az OBH éléről az addigra komoly hazai és nemzetközi jogállamisági kritikák középpontjába került vezető, miközben Stumpf István helyére az AB-ra egy politikailag irányíthatóbbnak tartott szereplő kerülhetett. Handó távozását az OBH-ból 24 bírósági vezető olyan, az „aranykort” és a magyar igazságszolgáltatás „templomait” emlegető, ötvenes éveket idéző levéllel ünnepelte, amelyről több bíró is azt mondta, szégyellte magát, amikor elolvasta.
Handó az elmúlt hetekben is azok közé tartozott az Alkotmánybíróságon, akik a Fidesz beadványának adtak volna nagyobb teret. Augusztus 14-én a testület visszautasította a Fidesz–KDNP indítványát, amellyel a kekvák vagyonának visszavételét lehetővé tévő törvényt támadták, majd pedig az alaptörvény-módosítást is helyben hagyták. A 15 tagú testületből csak Handó Tünde és Polt Péter írt a Fidesznek kedves különvéleményt: szerinte a testületnek érdemben vizsgálnia kellett volna az alaptörvény-módosítást - noha korábban Handó is amellett volt, hogy az Alkotmánybíróságnak nem lehet dolga magával az alaptörvénnyel.
Handót egyelőre az új alkotmánybírói korhatár sem teszi ki a testületből. A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás visszaállította a 70 éves felső korhatárt, és azt a már hivatalban lévő tagokra is kiterjesztette; emiatt szeptember 1-jén Polt Péter és három másik alkotmánybíró mandátuma megszűnik. Handó nincs köztük, így ő kitöltheti a még öt évig tartó megbízatását.
Portré a magyar igazságszolgáltatás irányítójáról, aki mindig azt mondta kollégáinak, hogy nem akar Kim Ir Szen elvtársnő lenni, de aztán mégis az lett belőle.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
Az utolsó mondat: „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.”
Sulyok Tamás eltávolítását is megtámadta a Fidesz, nem járt sikerrel. Az egyik alkotmánybírónak Orwell jutott eszébe. Magyar Péter azt írta, akkor ez is pipa, a Fidesz meg úgy ír lefejezett alkotmánybíróságról, hogy még csak Hende Csaba távozott.