A leváltott ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna lassan elveszíteni látszik az Oroszország elleni háborút

háború

Ukrajna lassan elveszíteni látszik az Oroszország elleni háborút – mondta a Reutersnek a leváltott védelmi miniszter. Mihajlo Fedorov szerint Kijevnek pár hónapja maradt, hogy meghozza azokat a kulcsfontosságú döntéseket, amikkel a maga javára fordíthatja a háború menetét.

Fedorov – a fiatal reformer, akinek a múlt havi menesztése hetekig tartó tüntetéseket váltott ki – azt mondta, Ukrajnának nincs átfogó elképzelése arról, hogyan nyerhetné meg a négy éve tartó konfliktust, és az innováció hiánya is hátráltatja.

Szerinte a mélyen gyökerező korrupció és klientúrahálózatok, valamint az állami intézmények politikai függetlenségének hiánya szintén visszahúzza az országot.

„Azt hiszem, most olyan fordulóponthoz érkeztünk, ami meghatározza a jövőbeli pályánkat, de jelenleg úgy tűnik, fokozatosan, lassan veszítünk”

– mondta Fedorov, élesen eltérve Kijev hivatalos kommunikációjától. Szerinte Ukrajnának továbbra is „minden esélye megvan” a győzelemre, de sürgősen szüksége van egy tervre a háború lezárásához.

Az ukrán elnöki hivatal Fedorov kijelentéseire reagálva közölte, hogy amíg a minisztériumban dolgozott, pozitívan nyilatkozott a háború menetéről, és azóta csak a személyes státusza változott meg.

Fedorov utódja a minisztérium élén Jevhen Hmara, Ukrajna Biztonsági Szolgálatának korábbi magas rangú tisztje lett. Zelenszkij azt mondta, „kiemelt jelentőségű kormányzati tisztséget” ajánlott a volt miniszternek, amiben Ukrajna technológiai szektorának megerősítésével foglalkozhatna. Az elnökhöz közel álló egyik forrás szerint az ajánlat két lehetőséget tartalmazott: Fedorov vagy a katonai innovációért felelős miniszterelnök-helyettes lehetett volna, vagy kinevezték volna az Ukroboronprom, Ukrajna állami tulajdonú hadiipari konglomerátumának élére. De Fedorov mindkét lehetőséget elutasítva közölte: kizárólag védelmi miniszterként hajlandó visszatérni.

Fedorov a menesztése utáni kijevi sajtótájékoztatóján 2026. július 16-án.
Fotó: Roman Pilipey/AFP

Kevés az elfogórakéta

Oroszország havonta több tucat ballisztikus rakétával támad ukrán gyárakat és raktárakat, és Ukrajna ezek többségét nem képes lelőni, mert egyre kevesebb elfogórakétája maradt. Bár Oroszország kevesebb területet foglal el, mint tavaly, a Donbaszban továbbra is lassan nyomul előre, miközben az ukrán frontvonal ritkán kiépített gyalogsági állásait jórészt motiválatlan sorkatonák tartják.

Ukrajna eközben fokozta saját drón- és rakétatámadásait mélyen Oroszország területén. Több fontos hadiüzemet is eltaláltak, súlyos károkat okoztak olajfinomítókban, és országos üzemanyaghiányt idéztek elő.

Egy július végi közvélemény-kutatás szerint az ukránok 82 százaléka hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog, bár a többség arra számít, hogy a harcok 2027-ben vagy még később is folytatódnak majd.

A 35 éves Fedorovot fél évvel a kinevezése után menesztették. A beszerzések és a mozgósítás területén indított reformjai miatt összeütközésbe került a katonai vezetéssel és politikai riválisaival. A múlt héten felkavarta az ukrán politikát azzal, hogy első jelentős politikai szereplőként háborús választások megtartását követelte, és „rendszerszintű” kormányzási válságról beszélt.

A hétfői interjúban hangsúlyozta az AI-vezérelt autonóm drónok, az orosz légitámadások kivédésére alkalmas olcsó elfogórakéták és Ukrajna saját ballisztikusrakéta-programjának fontosságát – ezek szerinte megfordíthatják a háború menetét. Az ukrán gyártók már dolgoznak ezeken a technológiákon, de Fedorov szerint az országnak egységes stratégiára van szüksége ahhoz, hogy a bevetésük után a lehető legnagyobb hatást érjék el.

Fedorov olyan frontvonal vízióját vázolta fel, amit az ellenség észlelésére szolgáló elektronikus érzékelők hálóznak be, miközben szárazföldi és légi drónokkal minimálisra csökkentik az emberek jelenlétét. Azt mondta:

„Már most is léteznek olyan technológiák, amikkel teljesen meg lehetne állítani az oroszokat, de mivel nincs jövőképünk (…) nem alkalmazzuk ezeket.”

Fedorov bírálta az ukrán államban rejlő lehetőségek elpazarlását és az állam működésének hatékonyságát, ami szerinte csak „5 százalékos”.

A költségvetési hiány mértéke

Fedorov szerint ő volt az egyik fő kezdeményezője annak az idei drónhadjáratnak, ami az Oroszország által megszállt dél-ukrajnai területeken az orosz üzemanyag-ellátást és katonai logisztikát vette célba, és komoly problémákat okozott az orosz frontnak.

Szerinte még néhány hónapig nyitva áll a lehetőség az akció folytatására, aminek a célja az orosz megszállás alatt álló Krím elszigetelése, mielőtt Oroszország kidolgozza, hogyan válaszoljon az ukrán taktikára. Ez a csapássorozat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon az Ukrajna kilátásairól szóló közbeszéd.

Fedorov korábban azt mondta, hogy a hadjárat sikerét segítette az a döntése, hogy előrehozta a 2026 második felére betervezett kiadásokat. Volodimir Zelenszkij elnök – Fedorov egykori politikai támogatója, aki időközben a riválisává vált – a hétvégén azt mondta, a kiadások előrehozása 27 milliárd dolláros lyukat ütött a minisztérium költségvetésén, amire a külföldi támogatásoktól függő Ukrajnának nincs megoldása.

Fedorov azt mondta, fogalma sincs, Zelenszkij honnan vette ezt a számot, mert ő olyan kiadási tervet dolgozott ki, ami az új közbeszerzési tendereken elérhető megtakarításokra és nemzetközi támogatásokra támaszkodott. Fedorov szerint amikor megérkezett a védelmi minisztériumba, olyan főosztályvezetőket talált, akiket ukrán védelmi ipari cégek kérésére neveztek ki, hogy azok érdekeit képviseljék. „Az év végére a mi terveink szerint kb. 5 milliárd dollár lett volna a költségvetési hiány, és tudtuk, honnan szerezzük meg ezt a pénzt” – mondta. „Talán megváltozott a terv, és új projektek jelentek meg, amelyek ekkora költségvetést igényelnek” – tette hozzá.

A választások kérdése

Fedorov választások megtartására vonatkozó felhívása sokakat meglepett, a közvélemény-kutatások következetesen azt mutatják, hogy kicsi a lelkesedés a háború alatti választások iránt. Zelenszkij azt mondta, a választások tönkretehetik Ukrajnát, miközben az ország Oroszországgal harcol.

Ukrajnában Oroszország 2022. februári inváziója óta hadiállapot van érvényben, és az biztonsági okokból tiltja a választások megtartását. Az elnök azt mondta, lehetséges, hogy külső erők ösztönzik Fedorovot arra, hogy választásokat követeljen, de Fedorov ezt határozottan tagadta. Bár a háború alatti választások megtartása óriási logisztikai nehézségekkel járna, Fedorov szerint Ukrajna képes lenne innovatív megoldásokat találni. Azt ugyanakkor túl korainak nevezte, hogy arról beszéljen, indulna-e az elnöki posztért.

Addig is azt tervezi, hogy idejét megosztja az ukrajnai választások visszaállításáért folytatott kampánya és az innovatív katonai technológiákra összpontosító vállalkozások között – utóbbiak közé tartozik egy befektetési alap is, amihez egy közelgő amerikai útján vonna be tőkét.

Kapcsolódó cikkek