Az Egyetem felismerve, hogy az egyetemi élet speciális függelmi viszonyai és sajátos élethelyzetei olyan komplex határsértő magatartások táptalajává válhatnak, amelyek túlmutatnak az általános etikai normák keretein, szükségesnek tartotta, hogy egy önálló dokumentumban szabályozza a szexuális természetű, illetőleg a nemekkel, nemi szerepekkel összefüggésben megélt visszaélések megelőzését és kezelését.

Ezt írja a Magyar Képzőművészeti Egyetem új szabályzatában, amelyet az egyetemi szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére hozott létre. A munkában részt vevő Sprontz Júlia, a Patent Egyesület jogásza a szabályzatot „teljesen egyedülálló, a jelenlegi rendszerben kakukktojásnak számító” dokumentumként jellemezte lapunknak, amely kompromisszumai ellenére is jó példaként szolgálhat a felsőoktatási intézmények számára.

Nem véletlen, hogy az MKE lett az első jelentős magyar felsőoktatási intézmény, amely dedikált rendszert hoz létre a szexuális határátlépésekkel kapcsolatos eljárásokra. 2022-ben merült fel a szexuális kényszerítés gyanúja az egyik hallgatóval szemben, aki annak ellenére végzett szexuális aktust társával, hogy egy idő után jelezte, nem akarja azt. Az eset után az egyetem az érvényben lévő etikai kódex alapján tett feljelentést, viszont a gyanúsítottat nem szankcionálta: engedték, hogy látogassa az órákat, a következő ősszel Erasmusra menjen egy évre, majd visszajöjjön és lediplomázzon. Végül az áldozat költözött ki a kollégiumból, ő kért egyéni tanrendet is. Csupán pár oktató akadt, aki nem engedte vizsgázni a férfit, vagy kitiltotta az órájáról: őket azonban többször is felszólította a vezetőség, hogy amíg nem születik ítélet az ügyben, addig semmilyen módon nem szabad diszkriminálniuk a diákot.

A bíróság aztán tavaly novemberben felmentette őt a szexuális kényszerítés vádja alól. A döntés utáni időszakban egyértelműen bizonyosságot nyert: az egyetem közössége nem fogadja el, ahogy az MKE vezetősége kezelte a dolgot. Az intézmény későbbi belső vizsgálata is azt állapította meg, hogy a vezetőség tehetett volna többet az ügyben, valamint diákok és tanárok is úgy érezték, önmagában az etikai kódex nem elégséges az efféle ügyek kezelésére.

Az egyetem hosszú ideig azt ismételgette, hogy jogilag helyesen jártak el, végül az elégedetlenségre reagálva létrehozták a November 25. Bizottságot, amely márciustól júliusig dolgozott a Szexuális természetű és nemi alapú zaklatás megelőzéséről és kezeléséről szóló szabályzaton. A testületben az egyetem hallgatói, dolgozói, egy, a vezetőség által delegált jogász, valamint külsős szakértőként Sprontz Júlia, illetve Sebestyén Andrea, a Helyzetvan jogásza vettek részt.