Többen szavaznának Romániában a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), mint a két legnagyobb hagyományos pártra, a Szociáldemokrata Pártra (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Pártra (PNL) együttvéve – derült ki egy friss közzétett felmérésből az MTI hírösszefoglalója szerint.
Az Inscop közvélemény-kutató szeptember 1–7. között gyűjtött adatai szerint az AUR a voksok 39,7 százalékával nyerne, ha most rendeznének parlamenti választásokat. A tavaly júniusban létrehozott Európa-barát nagykoalícióból májusban kilépett, a Bolojan-kabinetet szélsőjobboldali segítséggel megbuktató PSD-re a választók 18,7 százaléka adná voksát, az európai néppárti tagsággal rendelkező, Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök által vezetett PNL a voksok 16,3 százalékát kapná.
A bukaresti kormánykoalícióban szintén részt vevő centrista-liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 9 százalékot érne el, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatottságát 5,5 százalékra mérték.
A parlamenti választásokon való részvételüket biztosra ígérő válaszadók körében még nagyobb az AUR előnye: a George Simion vezette pártra a biztos választók 40,2 százaléka adná voksát, míg a PNL-re 17,2 százalékuk, a PSD-re 16,4 százalékuk szavazna.
Romániában több mint négy hónapja tart a kormányválság. A korábbi Európa-barát nagykoalíció (PSD–PNL–USR–RMDSZ) pártjai továbbra is elhatárolódnak attól, hogy a szélsőjobboldali pártokkal közösen alakítsanak kormányt, írja az MTI, de az egymást kölcsönösen támadó jobb- és baloldali (PSD) pártok képtelenek kormánytöbbséget összehozni.
Az AUR előrehozott választást sürget, amit minden közvélemény-kutatás szerint nagy előnnyel nyerne.
„Úgy vélem, a soron következő tizenöt hónap lesz az 1945 óta legkritikusabb időszak az európai történelemben” – idézte a szélsőjobb előretörését elemző cikkében Ivan Krasztev neves politológust Inkei Bence. A német AfD földcsuszamlásszerű szász-anhalti sikere után könnyen előfordulhat, hogy a kontinens több országában sorra győzelmet aratnak a szélsőjobbos erők.
A legutóbbi romániai elnökválasztáskor 2024 novemberében – mindenkit meglepve – a szélsőjobbos Călin Georgescu nyerte meg az első fordulót, az eredményt azonban megsemmisítette az Alkotmánybíróság, majd apránként kizárták őt a választásból. Másodjára az AUR-elnök George Simion és a liberális-centrista Nicusor Dan jutott „döntőbe”, de végül jelentős hátrányból fordítva utóbbi győzött. Magyarországon és Erdélyben komoly politikai vihart kavart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a két forduló között Simiont támogató nyilatkozatot tett.
Két hete a szélsőjobbos Simion még fölényesen nyert.
Az Alkotmánybíróság elutasította a fellebbezését.
A CDU történelmi vereséget szenvedett, a fiatalok között nyolcszor annyian szavaztak az AfD-re, mint Merz pártjára. Az orosz szankciókat ellenző baloldal döntheti el, hogy a német szélsőjobb áttöri-e a karantént.
Egy nap sem telt azóta, hogy a támogatásáról biztosította a szélsőjobbos jelöltet, most már arról beszél a magyar miniszterelnök, hogy a „,nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdeke az iránymutató.”
Végítéletszerű narratívaként beszélnek egyre többen arról, hogy egymás után szélsőséges pártok kerülhetnek hatalomra Európában. Szász-Anhalt után ezek a hangok felerősödtek, de arról is egyre több szó esik, mit kellene tenniük a demokratikus pártoknak.