Unger Anna szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal épülete „tökéletesen alkalmatlan mindenfajta hivatali munkavégzésre”

gasztronómia

„Nagyon meglepődtünk, amikor oda bementünk, mert ez egy három lakásból álló elegáns kis villa, ott a Gellért-hegy oldalában, tökéletesen alkalmatlan mindenfajta hivatali munkavégzésre. És ezen kívül elképesztő luxusfürdőszoba, luxuszuhanyzóval, meg nem tudom, márvány. Tehát hogy szerintünk nem kell így kinézni egy állami hivatalnak”

– így kezdte Unger Anna a Szuverenitásvédelmi Hivatal épületének jellemzését, amely jelenleg a Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hatóság főhadiszállásaként szolgál. Az NVVH elnöke Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában beszélt arról, hogy a hivatalba belépve miféléket leltek kollégájával, Tasnády Katalinnal. Unger szerint volt ott

  • nagyon sok szuverenitásvédelmi ajándékzacskó, tasak minden méretben,
  • mindenféle talpas pohár,
  • egy karton pezsgő,
  • rengeteg wasabi öntet, „úgyhogy úgy látszik, hogy ott valaki nagyon szerette a japán konyhát”, tette hozzá ehhez Unger. Már sejtjük, ki lehetett az SZH elsődleges japánkonyha-ínyence: korábbi cikkünkből kiderül, Lánczi Tamás, a hivatal vezetője egy év alatt 32 alkalommal ült be ugyanabba a japán étterembe, jellemzően 20 ezer forint körüli számlával.
Lánczi Tamás
Fotó: Kristóf Balázs/444

Amit nem találtak: dokumentációt. Viszont „nagyon megütött minket” a hely, mesélte Ungár. Így folytatta: „Katalin ugye az ügyészségről jön, én az egyetemről, egyik sem egy olyan puccos intézmény. Azért azzal szembesülni, hogy így is lehet…” Felidézte, hogy amikor elővették az SZH költségvetését, akkor látták, hogy a százfős hivatalban évi több mint 100 millió forint csak ruhapénzre ment el – holott a dolgozóknak nem is kellett egyenruhát viselniük.

Szerinte ilyen körülmények között „azért felmerül a gyanúja annak, hogy itt nem biztos, hogy rendben vannak a költések”. Emellett az is felvet problémákat a gazdálkodással, hogy a hivatal olyan feladatokra szerződtetett külsős vállalkozót, amit elvileg a saját alkalmazottai végeztek. Azért vették fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal költéseit az NVVH első négy ügye közé, hogy „amíg még itt vagyunk egy rövid ideig, akkor gyorsan ennek járjunk a végére”.

Unger Anna
Fotó: RTL Házon kívül

Gyorsulni fog minden eljárás

Az ügyek kiválasztásának logikájáról Unger már a 444-nek is beszélt, az elnök most Dullnak azt mondta el: „a törvény által feljogosított elnökhelyettes ezt a négy ügyet jelölte ki, amit a mai napon saját hatáskörébe, vagyis hát a hivatal hatáskörébe von. Nekem nem volt és nem is lett volna jó, ha nekiálltam volna vitatkozni azon, hogy ezt, vagy azt, vagy amazt”. Hozzátette: a NER jellegzetes korrupciós és közvagyonvesztési ügyeire mentek rá.

Amikor Dull azt hozta fel, hogy Magyar Péter az elszámoltatási eljárások meggyorsításával indokolta az NVVH létrehozását, Unger azt felelte: „gyorsulni fog minden eljárás”. Azt is elmondta: az első hetekben korlátozott stábbal, korlátozott fizikai térben dolgoznak, ezért olyan ügyeket választottak, amikkel kapcsolatban a kollégáknak már volt ügyismerete, hogy ne a nulláról kelljen kezdeniük. Papíron Tasnády Katalinnal ketten alkotják jelenleg a hatóságot, ám október 1-től érkezik hozzájuk még nyolc ügyész, valamint húsz rendvédelmi dolgozó. Ez a szám év végéig folyamatosan nőhet, és jövő márciusra válhat véglegessé. Az MNB és az NKA ügyét azért nem vették át, mert úgy látták, azokban amúgy is jól halad a nyomozás.

Megígérte, hogy hamarosan új ügyek kerülnek hozzájuk, „Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor év végére azért egy 6-8 nyomozócsoport már fel tud állni, ami azt fogja jelenteni, hogy 6-8 jelentős ügyben ők fognak tudni dolgozni” – mondta. Szerinte a legtöbben azért jönnek az NVVH-hoz dolgozni, mert tudnak azonosulni a hivatal közérdekű céljaival. Szabó Bence miniszteri kabinetfőnök is sokat segített nekik technikai ügyekben, Pálinkás Szilveszterrel még nem találkozott.

Arra a kérdésre, hogy a NER legbefolyásosabb figurái, köztük Orbán Viktor is az NVVH célkeresztjébe kerülhet-e, azt válaszolta: „Én nem fogok neveket mondani, de én abban bízom, nem lennék itt, ha nem lennék elszánt abban, hogy mindenkit el lehet kapni, aki ebben részt vett, akár úgy, hogy elkövette, akár úgy, hogy kitalálta, akár úgy, hogy a tisztességes feltárást vagy büntetőeljárásokat bármilyen módon akadályozta vagy ellehetetlenítette. Nevezzük nevén, és akinek jogi felelőssége van, az igenis álljon bíróság elé, és vállalja a felelősséget azért, amit tett. Tehát ha én nem hinnék ebben, hogy ezt meg tudjuk csinálni, akkor nem lennék itt”.

Kapcsolódó cikkek