A bíróság letartóztatásba helyezte Orbán Viktor egykori miniszterét, Seszták Miklós országgyűlési képviselőt. 1990 óta először tartóztattak le egy volt minisztert. 12 milliárd forintos vesztegetés a gyanú. Lobogjon a Tisztítótűz!

– írta ki Magyar Péter.*

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közleménye szerint „a mai napon reggel 9 órától letartóztatási ülést tartott a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjának bírója hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben. Az ügyészi indítvány Seszták Miklós országgyűlési képviselő, egykori fejlesztési miniszter letartóztatására irányult, a bíróság elrendelte a gyanúsított letartóztatását. Az NVVH nyomozati elnökhelyettese 2028. (sic!) szeptember 28-án hozott határozatot ennek a büntetőügynek a saját hatáskörbe vonásáról. Az NVVH folytatja a megkezdett munkát, további nyomozati cselekmények várhatók.”

Az egykori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós hétfőn saját maga jelent meg az ügyészségen vallomást tenni a Volánbusz-ügyben, amivel a hatóságok összefüggésbe hozták a nevét. Bevallása szerint azért tette meg ezt, mert tisztában volt azzal, hogy a mentelmi jogát úgyis felfüggesztik, így önszántából jelent meg inkább az ügyészségen. A dolog vége pedig szabadon távozás/védekezés helyett őrizetbe vétel lett. Politikai pályafutásáról és különös vagyongyarapodásáról részletesen írtunk.

A Budai Központi Kerületi Bíróság közleménye szerint egyrészről a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozással, másrészről a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében indítványozta a gyanúsított letartóztatását. A védő kérte az indítvány elutasítását, másodlagosan pedig ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta és óvadékot is felajánlott.

A védelem vitatta az őrizetbe vétel és az eljárás jogszerűségét tekintettel arra, hogy a gyanúsított őrizetbe vétele előbb történt, mint a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló országgyűlési döntés Magyar Közlönyben történő közzététele.

A bíróság a döntésének indokolásában kiemelte, hogy az őrizetbe vétel jogszerűségét nem vizsgálja, és a gyanúsítotti kihallgatás már a parlamenti döntés közzététele után történt, így a terhelt eljárásban való részvétele jogszerű. Az eljárás jelenlegi szakaszában a kényszerintézkedés elrendelésének általános feltételével, azaz a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanújával kapcsolatban nem merült fel kétely a bíróságban. Ugyanakkor a bíróság a döntésének indokolása során először is kiemelte, hogy önmagában a gyanúsításban szereplő bűncselekmények magas büntetési tétele miatt nem állapítható meg a gyanúsított szökésének a veszélye. Ehhez a gyanúsított személyében rejlő olyan további körülmények fennállása szükséges, amelyeket jelenleg a bíróság nem talált megállapíthatónak. A bíróság értékelte a terhelt rendezett életkörülményeit, valamint a hatósággal történő eddigi együttműködését, valamint azt, hogy már régebb óta tudta, hogy eljárás alá lesz vonva és fennáll a lehetősége a letartóztatásának is, és ezek alapján nem utalt egyetlen adat sem arra, hogy fennállna a szökésének a veszélye.

A bíróság azonban kiemelte, hogy fennáll a veszélye, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában a számára kedvező védekezési pozíció biztosítása érdekében befolyásolná az érintett tanúkat, valamint a bizonyítékok megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetné azok beszerzését. De a jövőre nézve fontos hangsúlyozni, hogy ez a veszély csak addig állapítható meg, amíg a befolyásolásra a gyanúsítottnak reális és közvetlen lehetősége van, figyelembe véve a nyomozás eddigi menetét, időtartamát, illetve annak intenzitását.

A gyanúsításban megjelölt cselekmények 8 évvel ezelőtt történtek, a nyomozás hosszabb ideje folyamatban van, azonban lassan haladt. A nyomozást átvevő, újonnan alakult NVVH kiemelkedő jogokkal bíró szervezet, amelynek lényegében korlátlan lehetősége van a nyomozás folyamatos és gyors lefolytatására, illetve a határidők szigorú és következetes betartására – olvasható a bírósági közleményben. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy mindenekelőtt azokat a nyomozati cselekményeket kell elvégezni, amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a gyanúsítotti befolyásolás lehetősége, ugyanis ennek elmaradása megkérdőjelezheti a kényszerintézkedés elrendelésének okát.

A bíróság a fentieken túl a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét is vizsgálva úgy ítélte meg, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában nincsen lehetőség a letartóztatásnál enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására. A bírói gyakorlat szerint a nyomozás befolyásolásának a veszélye bűnügyi felügyelettel nem küszöbölhető ki. A végzést az NVVH tudomásul vette, de a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, ezért nem végleges. Az ügyben másodfokon a Fővárosi Törvényszék határoz.

*Helyesbítés: a cikk megjelenésekor azt írtuk, hogy először Magyar Péter közölte a letartóztatás hírét, de valójában csak az NVVH közleményét előzte be, a Fővárosi Törvényszék szóvivője már korábban közzétette azt.