Magyar Péter vasárnap este hosszú Facebook-posztban támadta Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) júniusban lemondott vezetőjét. A miniszterelnök szerint Fürcht 2024-ben, a Fidesz megrendelésére próbált súlyosabb bűncselekményt kreálni az Ötkertben történt incidensből, hogy ellehetetlenítse a választási indulását. Fürcht még aznap este, ügyvédjén, Horváth Lóránton keresztül reagált: közölte, hogy bármely illetékes hatóság előtt kész részletes vallomást tenni.

Magyar szerint a mobiltelefonügyben, amely miatt október 7-én gyanúsítottként hallgatta ki a KNYF, hónapokig rongálás gyanújával nyomoztak, annak ellenére, hogy a nyomozati iratok szerint a készülék sértetlenül és működőképesen került vissza a tulajdonosához. Fürcht azonban 2024 szeptemberében új bizonyíték és indoklás nélkül lopássá minősítette át az ügyet. Magyar szerint ezzel azt akarták elérni, hogy az Európai Parlament felfüggessze a mentelmi jogát, az ügyészség pedig megakadályozhassa a választási indulását. „Nem jött össze. Az Európai Parlament átlátott az orbáni szitán” – írta.

A miniszterelnök a Völner-Schadl-ügyben játszott szerepét is számon kérte Fürchtön. Azzal vádolta, hogy 2024-ben tisztázta Rogán Antalt a végrehajtói korrupciós ügyben, megpróbálta elkenni a Völner Pál előzetes figyelmeztetéséről szóló állításokat, és nem vette komolyan Varga Judit kijelentését arról, hogy Rogánék terhelő részeket húzattak ki a nyomozati iratokból. Magyar végül nyilvánosan felszólította a volt főügyészt: „Legyen bátor, és álljon elő, mondja el, hogy az ellenem kreált ügyben milyen utasítást kaptak!”

Fürcht június elején mondott le a KNYF éléről, amely 2022 óta számos politikailag érzékeny ügyben nyomozott, köztük a Schadl–Völner-ügyben, az MNB-alapítványok ügyében és az ukrán aranykonvoj ügyében. A 444 megszerezte Fürcht hétoldalas lemondólevelét, amelyben a volt főügyész azt állította, hogy az aranykonvoj- és a Gundalf–Henry-ügyben a Legfőbb Ügyészség informális nyomásgyakorlással, őt megkerülve akadályozta a magyar titkosszolgálatot érintő nyomozást. Fürcht szerint a felettesei úgy befolyásolták az eljárásokat, hogy annak ne maradjon írásos nyoma.

Magyart 2024 óta gyanúsítja az ügyészség egy mobiltelefon ellopásával, csakhogy EP-képviselőként már akkor mentelmi joga volt, és az Európai Unió mentelmi jogokkal foglalkozó bizottsága nem adta őt ki.

A Legfőbb Ügyészség végül 2026. szeptember 22-én kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, ugyanazon a napon, amikor az azóta letartóztatott Hankó Balázsét és Seszták Miklósét is. Magyar ezt akkor a „Polt-féle ügyészség utolsó szánalmas kísérletének” nevezte, amelynek szerinte az volt a célja, hogy „elbagatellizálja a rendszerváltást”, és összemossa „az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat” az ellene 2024-ben indított, szerinte már többször megbukott politikai karaktergyilkossági kísérlettel. A parlament szeptember 28-i plenáris ülésén 139 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a mentelmi jogok felfüggesztéséről.

Magyart október 7-én hallgatták ki gyanúsítottként, a kihallgatás után pedig közölte, hogy nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt.