„Ma este, előre egyeztetett időpontban kihallgatott a Központi Nyomozó Főügyészség a 2024. június 21-én történtek miatt. Rövid vallomást tettem, nem ismertem el a terhemre rótt bűncselekményt. Minden további fejleményről tájékoztatást adok”

– jelentette be a miniszterelnök a Facebook-oldalán. Később pedig azt posztolta: „A politikai provokáció miatti kihallgatásom során nem találkoztam az ügyészség folyosóján sem az aranykonvoj ügyben kihallgatásra várakozó Orbán Viktorral sem Matolcsy Ádámékkal a százmilliárdos MNB ügyben…Önkény!”

A KNYF az alábbiakat tudatta közleményben:

„A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes 2026. szeptember 22-én indítványt tett dr. Magyar Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.

Az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án felfüggesztette a miniszterelnök mentelmi jogát.

Ezt követően 2026. október 7-én a nyomozó főügyészség dr. Magyar Pétert gyanúsítottként hallgatta ki.

Dr. Magyar Péter nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, érdemi védekezést terjesztett elő.

További adat az ügyben jelenleg nem közölhető.”

A mobiltelefonügy

A parlament szeptember 28-i plenáris ülésén 139 igen szavazattal, egyhangú szavazással adta ki Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát, ugyanaznap, amikor az azóta le is tartóztatott Hankó Balázsét és Seszták Miklósét. (Veres Ádám, a bizottság tiszás tagja azt mondta, a mentelmi bizottság nem javasolta Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, ahogyan a két ellenzéki politikusét sem.)

Magyar – Hankótól és Sesztáktól eltérően – részt vett az ülésen, így a mentelmi bizottság álláspontjának ismertetése után felszólalhatott, és azt mondta: „Nem követtem el bűncselekményt, vállalom minden tettemért, legyen az szóbeli vagy másfajta tett, a felelősséget. Akinek nincs takargatnivalója, az nyíltan odaáll.” Arra kérte a Tisza-frakciót, hogy függesszék fel a mentelmi jogát „annak ellenére, hogy az orbáni maffia még itt maradt tagjai, például a Legfőbb Ügyészség vezetésében”, miért próbálják összemosni a milliárdos korrupciós ügyeket az ő telefonlopásos ügyével. Majd elkezdte az ügyészséget ekézni azzal is, hogy az bezzeg nem garázdaság, ha valakit megpróbálnak tojással megdobni (ahogy őt próbálták szombaton Szolnokon).

Magyart 2024 óta gyanúsítja az ügyészség egy mobiltelefon ellopásával, csakhogy EP-képviselőként már akkor mentelmi joga volt, és az Európai Unió mentelmi jogokkal foglalkozó bizottsága nem adta őt ki, mondván, az üggyel az akkori hatalom akarta eltávolítani a versenyből a legerősebb kihívóját. Az akkori legfőbb ügyész, Polt Péter 2024 szeptemberében tett javaslatot Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére.

A vádhatóság akkor azt írta: Magyar 2024. júniusban, az EP-választás után néhány héttel a budapesti Ötkertben szórakozott, ahol egy társával észrevette, hogy épp videózzák őt. Szóváltásba keveredtek az illetővel, majd az ügyészség szerint Magyar kivette az illető kezéből a telefont, zsebre tette, és többszöri kérésre sem adta vissza. Később „a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra, és a telefont szándékosan a Dunába ejtette”. A telefon a rendőri intézkedés után visszakerült a sértetthez. Az ügyészség szerint lopás történt.

Magyar a mentelmi jogát kikérő közlemény után videóüzenetben szólt be az ügyészségnek, miszerint „tanúi lehettünk a Polt-féle ügyészség azon utolsó szánalmas kísérletének, hogy elbagatellizálja a rendszerváltást, és megpróbálja összemosni az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat és az ellenem 2024-ben indított és már többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet”. Az ügyészség erre még aznap éjszaka reagált, amire ő visszaszólt, majd a pápánál tett villámlátogatásáról hazaérve több tételben froclizta a Legfőbb Ügyészséget. Emellett kezdeményezte a mentelmi jog megszüntetését közvádas esetekben.

Hogy Magyar esetében vétségről vagy bűntettről van-e szó, az attól függ, hogy a telefon értéke 500 ezer forint alatt vagy felett van. Ha felette, a törvények szerint Magyar mandátuma összeférhetetlenség miatt meg is szűnhet – bár erről a folyamat végén még a parlament is szavazni fog, ahol jelenleg Magyar pártjának kétharmada van. Vélhetően a miniszterelnöki pozícióját sem veszélyezteti az ügy, hiszen az csak akkor szűnne meg, ha szabadságvesztéssel büntetnék.