Jóval azelőtt, hogy Magyar Péter kormányzására ráragadt volna az „influenszer” jelző, a kampányban nagyjából egyetértés volt a fideszes képviselők, publicisták és elemzők között abban, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje uralja a közösségi médiát. Hogy miért, arra jóval változatosabb magyarázatok születtek. Előkerült, hogy a Tisza egyik EP-képviselője korábban a Metánál dolgozott, így utólag meghackelhette a számokat, és az is, hogy Brüsszel ráparancsolt a techcégekre, hogy tekerjék fel a tiszás posztok elérését.
A választások előtt a Magyar Nemzet és a Mandiner több cikkben foglalkozott azzal, hogy „a Tisza-vezér” Facebook-lájkokban „állva hagyja Donald Trumpot, Barack Obamát, Taylor Swiftet, de még Cristiano Ronaldót is” – és arra jutottak, hogy ezzel valami nem stimmelhet.
Utólag már látszik, hogy ebben korántsem volt akkora egyetértés a kormánypárti oldalon. Az Orbán-kormány első számú kutatóintézetének számító Századvég ugyanis különutas stratégiát választott: ahelyett, hogy megpróbált volna magyarázatot találni a jelenségre – vagy egyáltalán tudomást venni róla –, úgy vágta át a problémát, hogy Magyar Péter facebookos tevékenységét egyszerűen figyelmen kívül hagyta.
Legalábbis ez derül ki azokból a szerkesztőségünkhöz közérdekű adatigénylés révén eljutott közösségimédiatrend-elemzésekből és az összefoglaló tanulmányból, amelyeket a Századvég a választás előtt két hónappal, 2026. január 19. és február 20. között készített a Miniszterelnöki Kabinetirodának.
A lájkbajnokságnak is nevezhető belső anyagokban a Századvég hétről hétre arra jutott, hogy a politikai közbeszéd 86,7 százalékának otthont adó Facebookon a legvirálisabb ellenzéki oldal nem más, mint a – dobpergés – 224 ezer követővel rendelkező Gond-olkodó. (Aki nem ismerné: a Gond-olkodó egy híraggregátor oldal, ami jellemzően a Valódi Hír nevű weboldal közbeiktatásával a DK-s Nyugati Fény cikkeit közli újra). Ez olyan oldalakat utasított maga mögé a nem fideszes térfélről, mint a Telex, a 24.hu, a HVG vagy a Nyugati Fény, miközben a minden más számítás – például a telexes Lájkbajnokság – alapján hasító Magyar Péter oldala a századvéges elemzésekben fel sem fért a „legaktívabb és legnagyobb hatású politikai tartalomgyártók” top 15-ös listájára.
Bár a Gond-olkodó teljesítményét látva jogosan gondolhatnánk, hogy a neten épp az ilyen szenzációhajhász, random emberek nyilvános posztjait is megosztó, gyászlájkokra hajtó oldal tud igazán tarolni, szúrópróbaszerű elemzésünkből azonban inkább az derült ki, hogy a Századvég valamit nagyon benézhetett.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Napi átlagban 31-et posztolt márciusban, bírni fogja Hortay Olivér.
Megnéztük, hogy teljesít a Fidesz és a Tisza 106-106 jelöltje a Facebookon. Térképeinken látható, melyik választókerületben ki posztol többet, kinek a tartalmaira reagálnak az internetezők, és hol melyik tábor aktívabb.
Egymilliárd forintot fizetett a kormány két olyan századvéges kutatásért, amiből ki lehetett olvasni, mekkora bajban vannak. Mindkettőhöz 60 ezer fős kutatás készült, és mindkét anyagot idén márciusban, bő egy hónappal a választás előtt adták le. A Századvég közösségimédia-elemzése viszont totális tévútnak tűnik, Magyar Péter Facebook-oldalát például nem vették bele a februári adatsorukba.
Az általa idézett kutatások ellentmondtak más felméréseknek, és olyan adatokat hasonlítottak össze, amiket valójában nem lehetett volna.
Hiperrealitás, hiperpolitika, ubikvitás, Új Őszinteség, cosplay, influenszerpolitika – egymással versengő fogalmak sora jelent meg Magyar Péter kormányzásának leírására. Egyelőre úgy tűnik, importálnunk kell hozzá a szavakat.
Arra reflektált a Medián vezetője, hogy a bűnbánó Mráz elismerte: az utolsó napokban nem hittek a saját adataiknak sem, ami ezek szerint már nem a Fidesz, hanem a Tisza várható győzelmét mutatták.