Pintér Sándoréknál felmerült egy központi, állami rangsor összeállítása is az általános iskolákról és a gimnáziumokról.

Van, ahol már pénteken be tudták pótolni, de nem minden iskola közölt még pontos dátumot.

A szervezők azt kérték, hogy ahol lehet, a diákok a feladatokat ugyanúgy, de más helyszínen, például művelődési házban vagy másik iskolában írják meg.

Tiltakozik egy szülői szervezet, de a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem támogatja, hogy kötelező legyen a gimnáziumi felvételi ponthatár. Radó Péter oktatáskutató szerint egy ilyen lépés a brutális kasztrendszert erősítené, Horn Dániel közgazdász viszont azt mondja, a kulcskérdés az, hogy hány diák érettségizik le, amit technikumban is megtehet.

Így a gimnáziumok helyett a szakképzésbe terelik a gyengébb felvételi eredményt elérő diákokat. A Klebelsberg Központ szerint az ajánlással csak növelnék a gimnáziumi képzés presztízsét.

Az ELTE-n például 19 százalékkal kevesebb hallgató kaphat állami ösztöndíjat, mint tavaly.

A Mészáros Csoport szerint a megállapodás „új szintre emeli az oktatás és a szakmai képzés kapcsolatát”.

A kormány nem tett eleget azért, hogy a korlátozó intézkedéseket töröljék.

Varga-Bajusz Veronika elismerte, hogy évek óta megoldatlan kérdés a kollégiumi férőhelyek hiánya.

Van, ahol a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársaknak is utalnak.

Céges formában működne tovább a kiéheztetett Műegyetem, a szenátus megszavazta, hogy maguk kezdeményezik a modellváltást.

„Állítana karácsonyfát a családjának, ha a lucfenyő is a tanársegédi garantált bérének 10-20 százaléka volna?”

Unger Anna szerint senkinek nincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot meghurcolja és a szakmai tisztességüket megkérdőjelezze.

Olyan működési modellben gondolkodnak, amely egyszerre biztosítja a magas színvonalú oktatást, az egyetemi autonómia megerősítését és a versenyképes bérezést.

Ráadásul nem saját maguk dönthetnék el, hova.