• Múlt héten vasárnap mutattuk be a Jeti Moziban Hartai László és Dér András Szépleányok című dokumentumfilmjét, amelyet az 1985-ös szépségversenyről és Molnár Csilla haláláról készítettek.
• A rendezők eredetileg két párhuzamos történetet akartak követni: egy Skála által szervezett menedzserképző tanfolyamét és a szépségversenyét.
• A forgatás során egyre világosabbá vált számukra, hogy a szépségverseny mögött üzleti érdekek húzódnak: a lányokat valuta- és médiaprojektek eszközeként használták, a verseny győztesének kiléte előre el volt döntve, a folyamatot cinizmus, kiszolgáltatottság és erkölcsi visszásságok jellemezték.
• A filmet be se akarták fejezni, de ekkor következett be Molnár Csilla öngyilkossága, és erkölcsi elvárásnak érezték, hogy felfejtsék, mi vezetett a 18 éves lány halálához.
• Hogyan próbálta a hatalom letiltani a filmet? Miért aktuális még ma is Molnár Csilla története?
• Interjú Hartai Lászlóval és Dér Andrással.

Hogyan keveredtetek a szépségversenyre? Miről akartatok filmet készíteni eredetileg?

Hartai László: Olvastam egy hirdetést az újságban a szépségversenyről, arról önmagában nem jutott eszembe semmi, de olvastam egy másik hirdetést is, ami a Demján Sándor vezette Skála áruházé volt. Menedzserképző tanfolyamot indítottak azzal az ígérettel, hogy aki sikeresen elvégzi, az középvezetői beosztást fog kapni a Skálánál. A kettő együtt érdekesnek tűnt. És jött az ötlet, hogy mi lenne, ha követnénk a két kiválasztási folyamatot, ami nagyjából párhuzamosan zajlik majd. Az egyikre csak lányok jelentkeznek, a másikra feltehetően csak fiúk, ami a vágóasztalon elég érdekesnek tűnt. Felhívtam Andrást, hogy dolgozunk-e együtt, és ő igent mondott.

Dér András: Siker '85, ha jól emlékszem, ez volt a munkacímünk. Azt akartuk megmutatni, hogy hogyan tud a 80-as évek közepén egy átrendeződő szocialista politikai, gazdasági szemlélet kapitalizálódni, és ebből mit profitálhatnak a fiatal felnőttek. Ez nagyon szépen reprezentálta volna, hogy vajon milyen karriert lehet építeni ebben a két nagyon különböző világban. Erre volt érzékenységünk, hogy ennek utána menjünk, de másképp alakult.

Dolgoztatok korábban is együtt?

Dér András: Főiskolára együtt jártunk, de utána is dolgoztunk együtt. Inkább játékfilmterveink voltak, de még keresgéltünk, akkor jött Laci ezzel az ötlettel.

Hogy kezdődött a munka?

Hartai László: Egy rövid szinopszist kellett beadni a Balázs Béla Stúdióba, és gyakorlatilag azonnal mentünk forgatni, mert kezdődött a kiválasztási folyamat.

Dér András: A Magyar Média reklámosztálya megpróbálta az egészet abba az irányba terelni, hogy reklámfilmet vagy referenciafilmet forgassunk a számukra a szépségversenyről. Ezt mi természetesen azonnal visszautasítottuk.

A versenyek melyik pontjába csatlakoztatok be?

Dér András: A furaság az volt, hogy tulajdonképpen ott lehettünk már a legelső, még nem sajtónyilvános szelekciók alatt is. Itt volt az a jelenet, amikor a Gáti László nevű igazgató megállt középen, a lányok pedig körbesétáltak, és akkor ő és a Magyar Média stábja eldöntötte, hogy ki felel meg, és ki nem. Ez nagyon bájos volt.

Hartai Lászó: Igen, bizonyos szempontból a legelső fázis volt a legbájosabb és a legundorítóbb egyszerre, mert én ezt a mai napig nem értem. De a második körös válogatókat szállodákban rendezték. Ezekre jött fizető közönség, akik asztaloknál ültek és vacsoráztak.

Bármit filmezhettetek?

Dér András: Tulajdonképpen mindig rezgett a léc, hogy csinálhatjuk tovább, vagy nem csinálhatjuk. A szépségversenyen a Magyar Televízióval kerültünk összetűzésbe, mert ők is előkerültek a döntőre. Igyekeztek kicsit kizárni és akadályozni minket.

Hartai László: Az igazi baj a Skála-vonalon jelentkezett, ugyanis egyszer csak azt mondták nekünk, hogy menjünk haza, nem forgathatunk tovább.

Miért?