De, úgy tűnik, az ÖT műsorvezetője, aki több hónap szünet után tért vissza, a körülményekhez képest jól van.

Megjelent Bartis Attila önéletrajza, melyben életének első 16, Marosvásárhelyen töltött évét idézi fel. De persze nem csak azt. Podcastünkben fikció és az önéletírás különbségeiről, gyerekkori emlékekről, állambiztonsági jelentésekről és a nyugati világból kikopott mágikus gondolkodásról is beszélgettünk vele.

Ennyi volt a budapesti nemzetközi filmfesztivál, 9 nap, 15 ezer néző, volt sok jó film, amiről érdemes írni, és olyanok is, amiket később is meg lehet majd nézni.

Három évvel a generációs sikerré vált Legjobban a nőktől féltem után megjelent Horváth András Dezső új regénye, az Új tenger. A szabadság nyomasztó terhéről, a férfi sebezhetőségről, a csendben kihűlő kapcsolatokról, valamint arról beszélgettünk, hogy mi a hűség tétje harminc felett.

Az ötödik évaddal véget ér a német tévé legnagyobb vállalkozása, a Babilon Berlin, és a weimari köztársaság búcsúja a mai politikai helyzetre is rímel. Mit tanulhat a mai néző a Hitler hatalomra jutásával búcsúzó sorozatból?

Belefér-e a szólásszabadságba a holokauszt tagadása? Nem. Következő kérdés: jól dolgozza-e fel ezt a témát Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton színdarabja, amit Az eskü címen mutatnak be az Inga Tűzoltó Teátrumában? Nem. De nem azért, mert az első kérdésre is ugyanez volt a válasz.

A Wavy inkább kiadóként, alkotói közösségként folytatja, mivel a tagok „több, egymástól eltérő kreatív és zenei irányba képzelik el a jövőt”.

Készült egy újabb jó, magyar sorozat. Különösebb erőlködés vagy szájbarágás nélkül vontak be a történetbe aktuális, a magyarországi közéletet is érintő témákat, és még egy bizarr természetfeletti csavart is sikerült belecsempészni a Keselyű című minisorozatba.

A példátlanul sikeres ismeretterjesztő izraeli szuperthriller-sorozat ötödik évadában muszáj volt kezdeni valamit 2023. október 7-ével és a gázai háborúval. A mottó a vérbosszú lett, a kérdés, hogy le lehet-e állni, nyitva maradt. De tényleg nyitva van-e?

Az 1958-as, A budapesti rém című amerikai „thriller”, amiben szinte semmi sem emlékeztet Magyarországra, direkt sem tudna olyan rossz lenni, mint amilyen véletlenül lett. (Az a dél-amerikai diktátort idéző férfi a címlapképen egy ÁVH-s ezredes akar lenni.)

A kilencvenes években tényleg minden jobb volt? És hogyan lehet regényt írni az újságírás mellett? Köves Gábor és Inkei Bence mindketten újságírók, és mindkettejüknek idén jelent meg regénye. New York varázsa, a kábeltévékkel érkező rendszerváltás és ifjúsági kalandregények is szóba kerültek a Nem rossz könyvek új részében.

Tíz nap, tíz év, több száz videóklip.

Az új, 1,5 perces videóból kiderül néhány részlet Jason és Lucia múltjáról, valamint arról, milyen balhékba keverednek a fiktív Vice Cityben.

Küzdelmeit, kudarcait és kitartását.

Az író születésnapján megnyílt egy kiállítás a fotóiból. A PIM pedig „lépéseket tesz a különböző közgyűjteményekben őrzött hagyaték virtuális egyesítése érdekében”.