„Airbnb takarodj, a lakhatás alapjog!” – a bérlői generáció tüntetett Budapesten
Vasárnap délután több százan vettek részt a 9. Lakásmeneten Budapesten. A lakásmenetek résztvevői évről évre a lakhatási válságra hívják fel a figyelmet, és míg évekkel ezelőtt ez elsősorban a legszegényebbek és a hajléktalanok melletti kiállást jelentette, mostanra a lakhatási problémák már jóval több ember mindennapjaiba begyűrűztek, ez pedig érezhetően alakította a menet fókuszát is.
Persze az idei demonstrációnak is hangsúlyos üzenete volt, hogy a hajléktalanság problémáját nem lehet szankciókkal és tiltással megoldani, és több felszólaló is beszélt arról, hogy a szociális ellátórendszer átalakítására, illetve szociális bérlakásrendszer beindítására lenne szükség. Visszatérő eleme volt a tüntetésnek az a követelés, hogy az állam álljon le azzal a gyakorlattal, hogy családokból emel ki gyerekeket csak azért, mert az a család szegény.
De emellett sok szó esett arról is, hogy a lakhatásig válság egyre több mindenkit érint: a nagyvárosokban az egekbe emelkedett albérletárak miatt ma a diákoknak, illetve a pályakezdőknek sokkal nehezebb megfizethető lakhatást találniuk, mint akár egy generációval ezelőtt. A menetet szervező A Város Mindenkié ezért többek között országos lakáspolitikai stratégia megalkotását szeretné elérni, illetve azt, hogy legyen felelőse a lakhatás témájának a kormányban.
Egy 2017-es kutatás részletesen is bemutatta, hogyan nyomta fel a budapesti albérletárakat többek között a spekultatív, befektetői célú ingatlanvásárlások tömkelege és az Airbnb-robbanás. Ez is magyarázhatta, hogy a vasárnapi menet egyik legnépszerűbb skandálása az „Airbnb takarodj, a lakhatás alapjog!” volt. De e hatások miatt szokás arról is beszélni, hogy a mai fiatalok a bérlői generációhoz tartoznak, kiknek a jelenlegi körülmények között esélyük sincs saját ingatlanhoz jutni.
A lakhatási nehézségek nemcsak a fiatalokat érintik: becslések szerint Magyarországon 2-3 millió ember lehet, akiknek gondot okoz a lakhatási költségeik megfizetése, rossz minőségű lakásban laknak vagy épp jogilag bizonytalan a lakhatásuk.
Ezek a problémák nemcsak Magyarországon vannak jelen, egy rakás európai város küzd hasonló nehézségekkel, és a közelmúltból látni, hogy egyre több helyen kezdtek megoldásokat is keresni : Berlinben nemrég jelentették be, hogy öt évre befagyasztják a lakbéreket, a londoni polgármester építészsereget toboroz a bérlakásépítési programhoz, de jó példákat lehet találni Olaszországtól Írországig sok helyen.
Ugyan a magyar ellenzéki pártok az elmúlt években próbálták a lakhatási kérdéseket napirenden tartani, a Fidesz ebben jellemzően nem volt partner, keveset tudni arról, hogy mit tervez tenni a kormány ezekben a kérdésekben. Mivel az idei lakásmenet az önkormányzati választások elé esett, a szervezők elhívták a budapesti főpolgármesterválasztás szerintük két esélyes versenyzőjét, Tarlós István főpolgármestert, illetve Karácsony Gergelyt, hogy beszéljenek lakhatási elképzeléseikről. A szervezők elmondása szerint Tarlós hivatala nem reagált a megkeresésükre, de Karácsony elment a vasárnapi tüntetésre, amelyen amúgy a vonulók között több ellenzéki politikus is felbukkant még.
Karácsony felszólalásában arról beszélt, hogy a jövő heti választásokon a köztársaság eszméje visszaszivároghat az önkormányzatokba, és beszéde egy pontján kitért arra is, hogy az általa vezetett kerület volt az, ahol eddig sem fogadtak el a hajléktalanokat vegzáló rendeleteket, illetve tiltott az elhelyezés nélküli kilakoltatás is, miközben Zugló az egyetlen olyan kerület, ahova már érkezett közvetlen uniós forrás szociális bérlakásrendszer építésére.
Ezek a példák is azt támasztják alá, amit nemrég a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont elemzése is megállapított: ugyan tényleg sokat szűkült az önkormányzatok mozgástere az elmúlt évtizedben, de nem igaz, hogy a helyi lakhatási válsággal szemben teljesen tehetetlenek lennének. Erről nemrég hosszabban is írtunk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.