• A francia szakszervezetek csütörtökön tömeges sztrájkba kezdtek, hogy tiltakozzanak a nyugdíjreform ellen, amely 62 évről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt.
• Franciaország szinte megbénult: a belföldi vonat- és metróhálózat akadozik, iskolák és egyéb szolgáltatók zárva, a párizsi Orly repülőtéren minden ötödik járatot töröltek. Több tízezres tüntetések várhatóak országszerte, a francia Munkaügyi Szövetség szerint akár egymilliónál több ember is utcára vonulhat.
• Akár a négy évvel ezelőtti „sárgamellényes" tüntetések is megismétlődhetnek.

Élisabeth Borne francia miniszterelnök a hónap elején ismertette a javaslatot, amely szerint 2027-től 64 éves kortól, vagy 43 év szolgálati idő után járna az öregségi nyugdíj Franciaországban, a mostani 42 helyett.

Magyarországon nők esetében kedvezményesen ez 40 év, az öregségi nyugdíj korhatára 65 év.Az IFOP francia közvéleménykutató intézet szerint az emberek 68 százaléka ellenzi az új törvényt. Szinte az összes francia szakszervezet tiltakozik csütörtökön, beleértve azokat is, akiket a kormány az intézkedés kapcsán megpróbált maga mellé állítani, és a sztrájkolókkal tart a parlament bal- és szélsőjobboldali ellenzéke is. A kormány számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a közlekedési hálózatok mellett a kórházak és az olajiparban dolgozók is - megint - sztrájkba kezdenének, mert az teljesen megbénítaná az országot.

Franciaországban októberben kezdtek országos sztrájkba a szakszervezetek, eleinte az évtizedes rekordokat döntő infláció és áremelkedés miatt. A tiltakozások ráadásul egy különösen feszült belpolitikai időszakban zajlottak, miután kiderült, hogy a kormány

a parlamentet megkerülve próbálta elfogadtatni az idei költségvetést.Mivel a nemrég újraválasztott Macron pártjának, a Reneszánsznak nincs többsége a francia közgyűlésben, az elnök kénytelen lesz a konzervatív Republikánus Párt mintegy 60 képviselőjének támogatására hagyatkozni, a tiltakozások hatására viszont megtörténhet, hogy sokan ott is leszavazzák. A politikai elemzők nagyjából egyetértenek abban, hogy nehéz felmérni a franciák hangulatát és a tiltakozások kimenetelét, de az is elképzelhető, hogy Macron meghátrálásra kényszerül.

Ha a kormány kihúzza a gyufát, a mostani tiltakozási hullám akár olyasmi helyzetet is előidézhet, mint a négy évvel ezelőtti „sárgamellényes mozgalom". A hivatalos vezetők nélküli, pártoktól független szerveződés egy éven át minden szombaton tüntetett valahol, legtöbbször Párizsban, népszerűségük csúcsán 300 ezer embert is utcára vonzottak. Akkor a benzin környezetvédelmi adójának megemelése volt a tiltakozást kirobbantó ok, de ezt hamar összetettebb politikai követelések követték: az egyenlőtlenségek csökkentése, jobb szociális ellátás,

és a tervezett nyugdíjreform megakadályozása volt a cél. A sárgamellényes megmozdulások sokszor durva erőszakba fulladtak, lángoló bankok, autók és rengeteg sérült maradt a csataterekké vált tüntetések nyomán, a rendőrséget és a tüntetőket is brutális erőszakkal vádolták. De jónéhány dolgot elértek közben: a benzin árát végül nem emelték, a kormány növelt bizonyos szociális kiadásokat és elhalasztotta a tervezett reformokat is.

Franciaországban kevesen fektetnek magánnyugdíj-pénztárakba, a nyugdíjrendszer viszont az aktuális kormány szerint az összeomlás szélén áll. Míg ötven évvel ezelőtt négy dolgozóra jutott egy nyugdíjas, a társadalom elöregedése miatt ez az arány most már egy az 1,7-hez, mondják - és ez várhatóan még tovább csökken majd az elkövetkezendő években.

Az ellenzék szerint a reform nem sürgős, mert a nyugdíjrendszer technikailag nincs eladósodva, a változások terheit pedig a legszegényebbek viselhetik. A környező országokban egyébként mind megemelték a nyugdíjkorhatárt az elmúlt években: Spanyolországban 65, az Egyesült Királyságban 66, Olaszországban és Németországban már 67 éves kortól jár az öregségi nyugdíj. (BBC)